Csapás a szanálásra

A korábban B plusz minősítésű, hosszú lejáratú szuverén argentin tartozások besorolását az S&P szimpla B-re szállította le, ugyanezen adósságfajta rövid lejáratú változatát pedig szimpla B-ről szimpla C-re. A hitelminősítő cég ugyancsak rontott a fővárost magában foglaló tartomány és az országos bankok hitelképességi besorolásán. Az intézmény emellett a besorolási kilátásokat is negatívvá minősítette, amelyek nyomán akár "néhány héten belül" sort keríthet további leértékelésre.
A minősítést indokolva az S&P arra hivatkozott, hogy romlottak a makrogazdasági stabilizáció kilátásai, mert a költségvetés idei első negyedéves hiánya egymilliárd dollárral nagyobb volt a tervezettnél, az áprilisi adóbevételek pedig 9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, emellett nem csökkent a politikai feszültség az országban.
A Bloomberg szerint a mostani besorolás öt fokozattal van a beruházási minőség alatt, és ezzel Argentína ugyanazon a szinten áll, mint Paraguay és Venezuela. Az ott irányadónak tekintett FRB-kötvényt 83,88 százalékos szinten jegyzik, ami 15,3 százalékos hozamnak felel meg. A hitelkockázati hozamfelár a Reuters szerint 1011 bázispont, ami valamivel jobb, mint az Ecuador esetében fennálló 1394 pont. A nemzetközileg irányadónak tekintett amerikai állampapírokhoz képest Törökország átlagosan 881 bázisponttal kénytelen többet fizetni hitelekért, a megfelelő brazil felár pedig 838 bázispont.
Az S&P lépését néhány elemző rosszul időzítettnek minősítette, mert Buenos Aires -- a meghirdetett gazdasági stabilizációs intézkedések mellett -- éppen külső adósságának restrukturálására készül. Egy tervezett swap ügylet keretében a 128 milliárd dolláros külső tartozásának egy 20 milliárdos, rövidesen esedékes hányadát júniusban hosszabb lejáratokra cserélné.
Az S&P lépését egyes elemzők azért is bírálják, mert az röviddel egy sikeres, 350 millió dolláros kötvénykibocsátás után történt. A helyi bankok közreműködésével végrehajtott ügylet egyik pozitívumának tartják, hogy egyáltalán sikerült eladni állampapírokat, emellett viszonylagos sikernek könyvelik el a helyi viszonyokhoz képest mérsékelt, 12,44 százalékos hozamszintet. Az ország bankjaival kapcsolatban a Bloomberg kiemeli, hogy eddig sikeresen viszik a nagy kockázat -- nagy hozam elvén nyugvó üzletpolitikát. A hírügynökség azonban arra is emlékeztet, hogy a szanálási program csődje az utóbbi években 15 százalékos tőkearányos nyereséget produkáló bankokat is a mélybe ránthatja.