Csúcsokat dönget a forint

Tegnap délelőtt 7 százalékra távolodott a forint az euróval szemben deklarált árközéphez képest a bankközi devizapiacon. A jegybank nem jelölt ki belső sávot, ez azt is jelenti, hogy valószínűleg rendkívül nagy ingadozásokat mutat majd az MNB havi eredménye. A plusz-mínusz 15 százalékos tartományban szabad lebegést biztosító új árfolyamrezsimben az árközéptől való minden százalékpontnyi eltérés 20 milliárd forinttal csökkenti a MNB nettó devizapozíciójának értékét.
Év végére 7,5 százalékra teszi a forint sáv közepétől való eltérését a Reuters elemzői konszenzusa. Egyes elemzők szerint viszont akár már pénteken elérheti ezt a szintet. A gyorsított ütemű forinterősödés részben a devizaliberalizációról kiszivárogtatott híreknek köszönhető, de minél erősebb a forint, annál inkább szükség van a devizaszabályozás mielőbbi felszabadítására -- mondják szakértők.
A forint túl hamar és túl magasra fog erősödni -- véli az Economist Intelligence Unit. Ez növeli az ország árfolyamkockázatát, váratlan és túl erős forintgyengüléshez vezethet. A Magyar Nemzeti Banknak még az idén be kellene vezetnie az inflációs célkövetéses árfolyamrendszert -- véli az EIU. A forint árfolyamsávjának kiszélesítése a köztudatban úgy él, hogy ezzel a jegybank egy kevésbé költségigényes árfolyamrendszerbe lépett át.
Ez a hiedelem abból a tényből következik, hogy a jegybank immár nem végez költséges intervenciót, vagyis nyíltpiaci műveletekkel nem avatkozik be az árfolyam sávon belül tartásának érdekében. Az új rezsim a jelenlegi árfolyampálya mellett azonban nagyobb veszteséget okoz a Magyar Nemzeti Bank számára, mint a csúszó leértékelés. Ennek két fő oka van.
A látványosabb jelenség, hogy a forint felértékelődése a nettó devizakövetelési pozícióban lévő gazdasági szereplőket (például a jegybankot) veszteségre kárhoztatja. Az MNB a jenben, dollárban és euróban fennálló követelésállományának csökkenését szenvedi el, amelyet havonta veszteségként elszámol. (Természetesen a veszteség csak a kötvények eladásakor, visszaváltásakor -- egyszerre -- keletkezik, de a számviteli szabályok az árfolyamveszteség azonnali elszámolását írják elő.)
A jegybank nettó devizakövetelése 2000 milliárd forint feletti, egyszázalékos felértékelődés több mint 20 milliárd forint veszteséget jelent -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő makroelemzője. (Az elemzők egyébként azt várják, hogy a forint év végére körülbelül 5-5,5 százalékot erősödik.) Ez az árfolyamveszteség a rögzített árfolyamrendszerben nem jelentkezett. (Sőt, a csúszó leértékelés miatt a jegybank a devizakövetelésein még árfolyamnyereséget is realizált.)
Első pillantásra azt gondolnánk, hogy a jegybank mindezt visszanyerheti azon, hogy megszűnik a szűk sávhoz kötődő intervenciós kötelezettsége és az ebből fakadó sterilizációs költség. Az új árfolyamrendszerben ugyanis nincs beavatkozási kötelezettség, nem kell a deviza forintra történő átváltása után a túlzott likviditást kiszívni a piacról. Ennek költségei abból fakadtak, hogy a sterilizációs állomány után fizetendő kamat szintje magasabban van, mint a felszívott deviza kihelyezésével nyerhető kamat. Ez tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő, mintegy 50 milliárd forintnyi költséget jelentett.
Az MNB azonban nem felejtheti el egy csapásra a sterilizációs költségeit. A mostanáig felhalmozott sterilizációs állományt ugyanis a Nemzeti Bank most sem engedheti ki a piacra, hiszen az most is forintbőséget eredményezne. Vagyis mindössze arról van szó, hogy a jegybanknak immár nincs sterilizációs kötelezettsége, ezért "sterilizációs állománya" nem növekszik tovább. A már meglévő állomány utáni kamatfizetési kötelezettség azonban csak a nominális kamatszint csökkenésével, illetve a készpénzigény növekedésével együtt bekövetkező lassú állománycsökkenéssel együtt csökken majd.
Az árfolyamrendszer-váltás költségeit szinte lehetetlen kiszámítani. A felértékelődésből származó árfolyamveszteségnek, illetve a sterilizációs költség csökkenésének együttes hatását ugyanis nehéz kiszámítani, hiszen nem tudhatjuk, hogy a régi rendszer fenntartása mellett az idén mekkora tőkebeáramlás után kellett volna sterilizálni -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője.
Az azonban bizonyos, hogy összességében költségalapon számolva rosszul járt az MNB -- mondja Nagy. A kamatszint, illetve az állomány csökkenéséből ugyanis körülbelül 15 milliárd forintnyi sterilizációs költségcsökkenés várható abban a hipotetikus esetben, ha a forint nem erősödne.
Amennyiben csak a sterilizációval kapcsolatban felmerülő változásokat vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy amennyiben a forint olyan ütemben értékelődne fel, mint amilyen mértékben a kamatok esnének, körülbelül kiegyenlítődnének a hatások, esetleg a jegybank még éppen egy kicsivel jobban jár a tavalyi helyzethez képest -- foglalja össze a helyzetet Nagy. A nem sterilizációból származó nettó devizakövetelésen elszenvedett veszteséget azonban ez semmiképpen nem kompenzálhatja.