Ezért olyan fontos Trumpnak a sziget, amelynek mintegy négyötödét jég borítja, lakossága pedig kevesebb mint 57 ezer ember
Trump érdeklődése Grönland iránt, amelyet először még 2019-ben, az első hivatali ciklusa alatt hangoztatott, az utóbbi napokban újjáéledt Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai letartóztatása után. A Fehér Ház keddi bejelentése szerint Donald Trump Grönland megszerzésének lehetőségeit mérlegeli, beleértve az amerikai hadsereg esetleges bevetését is. Az elnök a sziget megszerzését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritásának tekinti, amely szükséges ahhoz, hogy „elrettentse ellenségeit az északi-sarkvidéki régióban” – áll a Fehér Ház közleményében.
Ezért olyan fontos Trumpnak a sziget, amelynek mintegy négyötödét jég borítja
Maduro múlt hét végi elfogásán felbátorodva Trump hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az amerikai dominancia a nyugati féltekén soha többé nem kérdőjeleződik meg”, és nyomást gyakorolt Kolumbiára és Kubára is. Emellett ismét Grönlandról kezdett beszélni, miután hónapokig háttérben hagyta a témát. A kedélyek csillapítása végett ugyanakkor Marco Rubio külügyminiszter a kongresszusi vezetőknek tartott hétfői titkosított tájékoztatón már azt mondta, hogy a Grönland elleni közelmúltbeli kormányzati fenyegetések nem jeleznek küszöbönálló inváziót, a cél sokkal inkább a sziget megvásárlása lenne Dániától.
Dánia viszont már többször is kijelentette, hogy a sziget nem eladó, Grönland pedig azt, hogy nem akar az Egyesült Államok része lenni. A kérdés lezárása mégsem ilyen egyszerű, tekintve, hogy a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára mind stratégiailag, mind pedig a csúcstechnológiás és katonai alkalmazásokhoz fontos ásványlelőhelyei miatt.
Nyolc évtizeddel a második világháború után Grönland szó szerint és geopolitikailag is egyre forróbb hellyé válik
Grönland stratégiai értéke szorosan kapcsolódik az észak-atlanti új hajózási utakhoz, amelyek az olvadó sarki jégsapkák miatt nyíltak meg, és drámai módon lerövidítették a tengeri kereskedelem utazási idejét.
Bármely új, nagyobb háborúban az, aki Grönlandot ellenőrzi, uralni fogja a létfontosságú atlanti tengeri útvonalakat, és ezt Kína és Oroszország is jól tudja.
Ugyanakkor Grönland egy NATO-tag félautonóm területe, valamint az Egyesült Államoknak szerződése van Koppenhágával. Azaz, mindez így is hatalmas mozgásteret biztosít az amerikai partraszállások és felszállások; horgonyzóhelyek; kikötők; lakólétesítmények és egyéb bázisépítési igények számára. Ennek tükrében tehát valószínűsíthető, hogy a stratégiai indokok mellett a sziget ásványkincsei feletti kontroll legalább ugyanolyan fontos Trump számára.
Grönland ugyanis rendkívül gazdag ásványi anyagokban.
A még kiaknázatlan tengeri olaj- és földgázmezők mellett bővelkedik vasércben, rézben, cinkben, aranyban, uránban, valamint könnyű és nehéz ritkaföldfémekben.
Sőt a globális felmelegedés miatti az olvadó jégréteg helyén újabb hatalmas nyersanyag-potenciált azonosítottak a geológusok; a narsaqi Kuannersuit-hegy például jelenleg a világ egyik legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye. És bár a grönlandi illetékesek többször kijelentették, hogy bányászat terén is nyitottak a partnerségi megállapodásokra az amerikaiakkal, úgy tűnik, hogy Trumpnak a venezuelai „siker” után már kevés a partneri viszony.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
