Vita a közbeszerzés hatályáról

A tárcaegyezteteések elhúzódása miatt nem tartható az Igazságügyi Minisztérium korábbi terve, hogy május végéig a kormány elé kerül a közbeszerzési törvény módosításáról szóló előterjesztés. Az eddigi két egyeztetésen ugyanis egy pontban máig nem született egyetértés. A törvény személyi hatályával kapcsolatos vitatott pontjáról immár miniszteri szinten egyeztetnek. Ennek befejeződésétől függ a jogszabály-módosítási tervezet benyújtása.
Ám remény van arra, hogy még a tavaszi ülésszakon a parlament elé kerüljön a törvénytervezet -- állította Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főosztályvezetője az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsági ülésén. A tervezet a Közbeszerzések Tanácsa (KT) összes javaslatát tartalmazza -- derült ki.
A közbeszerzés hatálya kapcsán a bizottsági ülésen -- az általuk felkért szakértők törvénymódosítási javaslatainak tárgyalásakor -- is vita alakult ki. Mivel azonban az állam és az önkormányzatok egyre inkább élnek a közfeladatok egy részének gazdasági társaságba való kiszervezésének törvény adta lehetőségével, a képviselők indokoltnak tartanák a jogszabály hatályát kiterjeszteni ezen társaságokra is. Ezek ugyanis jelentős mértékben használnak fel közpénzeket. A közbeszerzési bizottság a javaslat véglegesítése előtt a mikéntről kikéri a kamarák és az érdekképviseletek véleményét is.
A képviselők egyetértettek a közbeszerzési értékhatárok fokozatos emelésével is. A szakértői javaslatban szereplő értékeket (árubeszerzésnél 50 millió forint, szolgáltatásnál 30 millió forint, építési beruházásoknál 100 millió forint, míg az előminősítési kötelezettségnél 300 millió forint) azonban még összevetik a csatlakozáskori EU-s értékhatárokkal.
Az IM tervezete nem tartalmazza az értékhatárok emelését -- mondta Németh Anita. Azok mértékét ugyanis a kétéves költségvetés 2002. december 31-éig meghatározza.
A bizottság a nyíltan meghirdetett tárgyalásos eljárás bevezetéséról szóló szakértői javaslattal is egyetértett. Az IM képviselője azonban ezt sem támogatta. Szerinte zavart keltene az új típusú eljárás, és az irányelvekhez sem illeszkedik. Az árkartellproblémákat sem oldaná meg, tette hozzá.
Egyetértetés volt abban, hogy a rosszhiszemű jogorvoslati ejárás bvezetése bekerüljön a bizottsági javaslatba. A szankcionálás mértéke azonban még vitatott.