A jövőben megszigorítanák a legális adócsökkentési lehetőségeket -- derül ki a kormány által a héten elfogadott pénzügyi törvénycsomagból, amelyet ma nyújt be a parlamentnek. A jogszabálytervezet az őszi ülésszak napirendjén szerepel; a változtatások jövő januári hatálybalépését tervezik. Annak érdekében, hogy a magánszemélyek ne tudják adóelkerülésre használni a devizaliberalizációt, szigorodnának az adózási szabályok. Megváltozna ugyanis az adókötelezettség jogcíme az azokból az államokból származó jövedelmeknél, amelyekkel Magyarországnak nincs közös adóegyezménye.
A devizaliberalizáció miatt a magánszemélyek a jövőben számos olyan ügyletet végezhetnek majd jogszerűen külföldön, amelyet korábban csak engedéllyel vagy csak bejelentéssel tehettek. A kormány ugyanakkor szeretné megakadályozni, hogy a magánszemély hivatkozhasson arra: a feltárt jövedelmet olyan külföldi forrásból szerezte, amely kedvezményes kulccsal adózik.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint kevés az esélye annak, hogy a jogszabály szigorításával megakadályozzák a visszaéléseket, s annak is, hogy ezáltal többletbevétel keletkezzen a költségvetésben.
Akik korábban nem alakítottak off-shore céget, azok a jövőben ezt bejelentési kötelezettség nélkül tehetik meg. A tervezett módosításokkal a magyar szabályozás is közelíteni fog az uniós jogszabályokhoz. A jövőben egyéb jövedelemnek minősülne az olyan országból származó kamat vagy ingatlan értékesítéséből adódó nyereség, amely állammal Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt -- derül ki a javaslatból. Ez alapján az ilyen jövedelem -- az összevont adóalap részeként -- már nem a kedvezményes nulla vagy 20 százalékos kulccsal, hanem progresszíven adózna.
Emellett az ilyen államban fekvő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is önálló tevékenységnek számítana. Itt sem lesz lehetőség a kedvezményes, 20 százalékos adókulcs melletti adózás választására, ám a költségek tételesen elszámolhatók lehetnek, vagy választható a 10 százalékos költséghányad érvényesítése.
A módosításokkal elvben szigorodna a jogszabály, ám elképzelhető, hogy még ezzel együtt sem jár rosszabbul a magánszemély -- véli Zara László. Ha ugyanis nem jelenti be az ingatlanvásárlást vagy -bérbeadást, akkor nehezen bukkanhat az adóhatóság e jövedelmek nyomára. Ha bejelenti, a költségeket a külföldi országokból származó bizonylatokkal, számlákkal igazolhatja. Hozzátette: a nyugat-európai országok bizonylataira vonatkozó szabályok lazábbak, mint a magyar szabályok, így lehetőség van az adócsökkentésre. Az adóhivatal nem várhatja el, hogy a külföldi bizonylat megfeleljen a magyar előírásoknak, így nehéz lesz a számlákat ellenőrizni -- tette hozzá.
Jelenleg az off-shore cégektől származó kamat, osztalék és árfolyamnyerség után nem, vagy csak maximum 20 százalékos kulccsal kell adózni. (Off-shore cégnek számít az a társaság, amelyik olyan államban rendelkezik székhellyel, ahol nincs társasági adó, vagy annak mértéke 10 százalék alatt van.) A tárca szándéka szerint ez a szabály jelentősen szigorodna, s e jövedelmek után a jövőben sávosan, a progresszív adókulcsok szerint kellene adózni.
Bizonyos esetekben az adóhatóság helyett az adózóra hárulna a bizonyítási teher az adóelkerülés megakadályozása és a tisztázatlan eredetű pénzeszközök felhalmozásának visszaszorítása érdekében. A pénzügyi tárca érvei szerint nehezen lehet kiszűrni, hogy az off-shore cégeket milyen célból hozták létre, mivel az adóparadicsomi társaságok jellemzően nem adnak információt más országok adóhivatalainak.
Épp ezért hárulna az adózóra a bizonyítási teher, ha a magánszemély off-shore cégtől nem pénzben megszerzett vagyont kap. Ekkor az adózónak kellene megállapítania és bizonyítania a vagyon piaci értékét. Egy másik esetben az adózónak azt kellene bizonyítania, hogy az off-shore cég által fizetett ellenérték -- például szolgáltatási díj -- valóban a bevétel megszerzése érdekében merült fel, ellenkező esetben a költséget a magánszemély nem érvényesíthetné.