Már a négy évvel korábban végzett GfK-vizsgálatkor is kiderült, hogy a legtöbb szavazatot kapott élelmiszerek közé tartoznak a gyümölcsfélék -- emlékeztet az intézet legfrissebb jelentése, amely szerint ezek a termékek harmadik helyen állnak a listán. A megkérdezett felnőttek egy hét alatt átlagosan csak 5,3 napon esznek kenyeret, levesféléket 4,7 alkalommal fogyasztanak, míg gyömölcsök négyszer kerülnek az asztalra.
A fiatalabbak az átlagosnál gyakrabban, az idősebbek ritkábban esznek gyümölcsöt. Megfigyelték azt is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek egyaránt többször fogyasztanak ezekből hetente. Az egészséges táplálkozásra törekvők szintén az átlagnál többször esznek gyümölcsöt.
Hasonló a helyzet a zöldségfélékkel, amelyek a negyedik helyet foglalják el jelenleg a GfK élelmiszerlistáján. Tény viszont, hogy amíg jelenleg heti átlagban 3,6-szeres gyakorisággal fogyasztjuk ezeket, a mutató 1989-ben hetente 4,5-szeres volt.
Alapjában véve el tudjuk fogadni az intézet felmérését, az mert részben visszaigazolja tapasztalatainkat -- mondta a Világgazdaság érdeklődésére Lux Róbert, a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanács főtitkára. A helyzet csak látszólag kedvező -- bár egyáltalán nem elégedettek vele --, hiszen a hazai zöldség- és gyümölcsfélék fejenkénti éves fogyasztása több mint 25 kilogrammal visszaesett a 90-es évek eleje óta. Ezért a terméktanács programot dolgozott ki és tárt négy-öt -- az európai szintű és egészséges ellátásban "érdekelt" -- tárca elé a fogyasztás növelésének előmozdítása érdekében. A program jelszava a napi háromszori zöldség-gyümölcs fogyasztásra hívja fel a figyelmet. Beindítására, hozzávetőleges számításuk szerint, összesen 300-350 millió forint kellene, több tárca marketingre szánható pénzéből.
Egy ilyen programot az USA-ban már sikerrel végrehajtottak, nálunk azonban az FVM agrármarketingpénzei is "fagyasztott" állapotban vannak -- fogalmazott --, más tárcák pedig egyáltalán nem reagáltak eddig érdemben javaslatukra. Holott a terméktanács kezdményezéseit a termelői szféra támogatná. Felmerült például az, hogy a 100 százalékos, tartósítószer néküli gyümölcsleveket az iskolatej-akcióval együtt, akár mindkét áru gazdaságosabb terítésével el lehetne juttatni a népegészségügyileg legrászorultabb fiatalokhoz.