Agrárintézményeket követel az EU
Várhatóan már e héten határozatban erősíti meg a kormány, hogy az FVM mellett működő Agrárintervenciós Központból (AIK) hozza létre a majdani uniós agrártámogatások fogadásához szükséges magyar kifizető ügynökséget - értesült a Világgazdaság. Ugyancsak határozat születik arról, hogy a kabinet kiépíti az úgynevezett integrált irányítási és ellenőrzési rendszert (iier) is. Ez többek között az EU-s normákhoz igazodó agrár-adatszolgáltatásért lesz felelős, ami alapját képezi majd az uniós pénzek folyósításának. Az iier lehetőséget nyújt arra is, hogy az uniós források későbbi magyar felhasználását megfelelően ellenőrizni lehessen.
Magyarország a kétoldalú agrártárgyalásokra készített pozíciós dokumentumban vállalta, hogy a kifizető ügynökséget és az iiert - más intézményekhez hasonlóan - 2002 végéig kiépíti. Külügyi szakértők szerint az EU ma már követeli, hogy az elképzelések jogszabályban is rögzített módon, nyomon követhetően jelenjenek meg, mivel az agrártámogatásokról szóló részletes egyeztetések hamarosan megkezdődnek. Ezért születnek most meg a magyar szándékokról a kormányhatározatok. A két intézménynek - 2004. január 1-jei belépési időpontot feltételezve - ez év végére olyan állapotban kell lennie, hogy akkreditálásuk legkésőbb 2003-ban megkezdődhessen - véli a külügyi tárca.
Az FVM az intézményi fejlesztésekhez (főként az iierhez) mintegy 19 milliárd forintos pénzigényt jelölt meg, de a források egyelőre nem állnak rendelkezésre - tudtuk meg. Értesüléseink szerint az összeg megalapozottságát a PM vitatja. Ezért az agrártárca most felhatalmazást kap a kormánytól, hogy a rendszer létrehozásának pontos menetrendjét rövid időn belül dolgozza ki, ideértve a kiépítéshez szükséges költségszámításokat is.
FVM-es szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar feladatvállalást nagymértékben befolyásolhatja az az EU-álláspont, amelyet várhatóan január végén hoznak nyilvánosságra a nagy pénzügyi kihatású tárgyalási témákban. Korábbi uniós nyilatkozatok szerint Brüsszel a csatlakozás után egyáltalán nem, vagy csak egyszerűsített, csökkentett, illetve fokozatos módon akarja kiterjeszteni Magyarországra az úgynevezett direkt agrártámogatásokat, amelyek a mai EU-s szabályozás alapján az agrárpénzek felét tennék ki. A magyar intézményi feladatok is szűkülnének, ha az unió a kisebb összeget folyósítaná - vélik szakértők.
Magyarország ma mindenestre 400-450 milliárd forintnak megfelelő (mintegy kétmilliárd eurós) éves uniós agrártámogatásra számít a belépést követően az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (Emoga). Az AIK-ból képződő kifizető ügynökség a garanciális összegeket utalná, amelyekből 200-250 milliárd forintot (1,2 milliárd eurót) a már említett közvetlen támogatások tennének ki. Valószínűsíthető, hogy az orientációs pénzek a létrehozás alatt álló SAPARD- hivatalokhoz kerülnek. Eldőlni látszik az is, hogy a magyar ügynökség vidéki szerveit az agrártárcához tartozó megyei földművelésügyi hivatalok és a földhivatalok képeznék, bár egyes kormányzati vélemények szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt. is biztosíthatná a kifizetői hálózatot. Így azonban a tényleges pénzfolyósítás a MÁK révén a PM felügyelete alá kerülne, ami az FVM jelentős gyengülését eredményezné.
Felmérések szerint az AIK teljes körű felkészítéséhez és akkreditációjához 19 hónapra lesz szükség, ezért a jogi kereteket legkésőbb az első negyedév végéig tisztázni kell - tudtuk meg. Az FVM ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy szó sincs időzavarról, és az EU sem jelzett ilyet. Szakértők mindenesetre azzal számolnak, hogy a kifizető ügynökség akkreditációja - önértékelés, illetve nemzeti és EU-s minősítés - önmagában egy évet vesz majd igénybe. Ezért a létrehozási előkészületeket legkésőbb ez év végéig be kell fejezni, különben 2004 elejére az unió által is elfogadott kifizető ügynökség nem állhat fel. Ez esetben szakértők szerint itt is előfordulhat a "SAPARD-szindróma", ami megnehezítené vagy lehetetlenné tenné az EU-s agrártámogatások felhasználását. (Mint ismert, az évi tízmilliárd forintnyi uniós előcsatlakozási agrár- és vidékfejlesztési dotációt folyósító SAPARD-programot Magyarország sem 2000-ben, sem 2001-ben nem tudta megkezdeni, mivel a pénzek fogadására nem készült fel. Emiatt az agrárszereplők a forrásokat a mai napig nem vehették igénybe.)
