Berlin az autógyárak érdekében lobbizik

A változtatások közül az egyik módot teremtene a személyautók nagyáruházak vagy levélmegrendelések révén való értékesítésére. Berlin ezzel szemben úgy érvelt, hogy az ilyen, tömegméretűvé tett eladások révén a jól felkészült szakkereskedések egész sora menne csődbe. A reform egy további pontja szerint lazítani kellene a márkakereskedések és a kereteik között működő műszaki kiszolgálás közötti kapcsolatokon, ennek folytán pedig a jövőben a szervizállomások szélesebb körét kellene bevonni a javító-karbantartó feladatok ellátásába, mégpedig alvállalkozói szerződés alapján. Ez utóbbitól a bizottság a szervizköltségek erőteljes csökkenését várja, Berlin érvei szerint viszont a márkaszervizek eddig kötött körének tágítása elkerülhetetlenül a szolgáltatások minőségének romlásához vezetne.

A harmadik fontos változtatás nyomán az autókereskedéseket fel kellene hatalmazni, hogy az üzleteikben más gyártmányokat is kiállíthassanak és értékesíthessenek. Ez a németek szerint a márkavédelmet veszélyeztetné, ezért nem lenne szabad annál tovább menni, hogy azonos telephelyen, de elkülönített csarnokban legyenek kiállítva az egyes gyártmányok. Brüsszel azt is szeretné elérni, hogy az egyes márkakereskedők szabadon létesíthessenek telephelyet, amiben a németek az egzisztenciákat veszélyeztető verseny kezdetét látják.

Az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy ilyen megkereséseken nem kell csodálkozni, mert hasonló párbeszédet maga a testület is kezdeményezni akart a tervezett jogszabály megfogalmazása előtt.

A német gazdasági miniszter levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben az autókereskedelem liberalizálását célzó új szabályozás enyhítését sürgette. Werner Müller a német járműgyárak ügyét vállalta fel, amelyek a szolgáltatások minőségéért aggódva keresték meg. A miniszter a tervezett reform minden főbb kitételében enyhítést kért. VG-összefoglaló-->