Kevesen igénylik a munkahelyi konfliktuskezelést

Magyarországon ma még kevés vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy a munkahelyi konfliktusokat a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) által kirendelt mediátor segítségével oldja meg, holott a közvetítői szolgáltatás ingyenes - hangzott el az Országos Mediációs Egyesület konferenciáján, a munkaügyi közvetítéssel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen.

A 63 mediátort foglalkoztató MKDSZ feladata, hogy elhárítsa az érdekvitákat. Így elkerülhető, hogy vitás ügyben a munkaügyi bíróságnak kelljen döntenie - mondta Gulyás Kálmán, a szolgálat elnöke. Emellett létezik megelőző tanácsadás is. Ennek lényege, hogy még az érdekvita sem alakul ki.

A vállalatok ingyen vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, mivel az MKDSZ-t az állam tartja fent. A szervezet 1996-ban még egyedüli intézményesített konfliktuskezelő szervezetként tevékenykedett. A szolgálat közvetítői jártak el például a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Rt.-nél kialakult munkabeszüntetésnél, a Pécsi Tömegközlekedési Vállalat vagy a Magyar Államvasutak sztrájkjainál, és mediátor közvetített egy multinacionális távközlési szolgáltatócég bérvitájában is. A tárgyalások többnyire megegyezéssel zárultak.

Gulyás Kálmán úgy véli, nem baj, hogy mára több vetélytársuk is akad, viszont az ügyvédek, a szakszervezetek és a munkaügyi bíróságok akadályozzák a szolgálat tevékenységi körének bővülését. A munkaügyi bíróságok évente körülbelül 12 000 ügyet tárgyalnak, ráadásul 2000 óta eljárnak a társadalombiztosítási, valamint egyes közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során is. Ebből is látszik, hogy a szolgálat tehermentesíteni tudná a munkaügyi bíróságokat is - tette hozzá az elnök.

Noha a vállalatok így is alig használják ki ezt a konfliktuskezelési lehetőséget, a jövőben újabb mód nyílik a viták rendezésére. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) ugyanis készített egy a közvetítői tevékenységről szóló jogszabálytervezetet, amely 2003-ban lépne hatályba. A törvény előírná, ki kerülhet az IM közvetítői listájára, és a cégek erről a listáról választhatnának mediátort a problémák orvoslására. Gulyás Kálmán azonban tart attól, hogy ez a törvény veszélyeztetné munkájukat, mert míg a szolgálat munkatársai önkéntesen, ingyen végzik ezt a tevékenységet, addig az IM listáján szereplők már díjazás fejében járnának el az egyes ügyekben.
Hazánkban a mediáció egyébként is kevéssé ismert a vállalatok körében, sőt, sok esetben a munkavállalók azzal sincsenek tisztában, hogy milyen jogok vonatkoznak rájuk. Az MKDSZ éppen ezért is tartaná fontosnak, hogy a munkahelyi konfliktuskezelésnek ez a módja bekerüljön a köztudatba, és Magyarországon kialakuljon ez a fajta munkajogi gondolkozás. A szolgálat ennek érdekében például már több száz levelet küldött ki különböző cégekhez, ám visszajelzés mindössze néhány vállalattól érkezett - fűzte hozzá Gulyás Kálmán. Véleménye szerint már az iskolák is sokat tehetnének azért, hogy a tanulmányok befejezése után a munkát vállalók jogaikat, lehetőségeiket jól ismerjék.