Kvótát szabtak a külföldieknek

A külföldi munkavállalóknak az idén legfeljebb 81 320 munkavállalási engedély adható ki - döntött tegnap a kormány. Ez a szám a munkaadók által tavaly bejelentett üres álláshelyek számával azonos. A döntés értelmében tehát legálisan 2002-ben nem vállalhat több külföldi munkát Magyarországon, mint ahány betöltetlen álláshelyet regisztráltak a munkaügyi központok 2001-ben. Ebbe a keretszámba beleértendők a kétoldalú megállapodások alapján kiadható engedélyek is - mondta Borókai Gábor szóvivő a kormányülést követően. A kormány által meghatározott kvótától Matolcsy György gazdasági miniszter az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) napokon belül megtartandó ülésén csak lefelé térhet el - felelte lapunk érdeklődésére. Borókai Gábor kitért arra is, hogy valójában az OMT ülésén - a munkaadói és a munkavállalói oldal állásfoglalásával - válik véglegessé ez a szám.

Ismeretes: a román-magyar egyetértési nyilatkozat alapján a legfeljebb három hónapra szóló munkavállalási engedélyek román állampolgároknak történő kiadásakor a munkaügyi központok nem vizsgálhatják, van-e az adott munkakörre magyar jelentkező, vagy sem. Mindazonáltal a román állampolgároknak is be kell szerezniük azokat a munkavállaláshoz szükséges engedélyeket - például vízum, egészségügyi igazolás -, amelyeket az összes külföldi dolgozónak kötelező kiváltani. Az egyetértési nyilatkozat ugyanis kitér arra, hogy munkavállalási engedélyeket a román állampolgárok kérelmezésekor is az általános rendelkezések szerint adják ki a munkaügyi központok. Tavaly 36 810 külföldi vállalt Magyarországon munkát.

A hazai építőipari vállalatoknál még nem jelentkeztek nagy számban Romániából érkezett szakmunkások - mondták érdeklődésünkre az ágazatban tevékenykedő vállalkozások. Vezetőik úgy vélik: mivel az építőiparra jellemző az idénymunka, tavasszal már több lehet a jelentkező. Fogadókészség lenne, hiszen az ágazatban bővül a piac, s kevés a hazai szakmunkás. Többen remélik, hogy mivel lehetőség lesz a legális foglalkoztatásra, visszaszorul a feketemunka. Árvai István, a KÉSZ Kft. kommunikációs igazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra - a szegedi cég már alapított Romániában társaságot -, hogy ottani vállalkozásuk meglehetősen nehezen talál a munkaerőpiacon képzett szakembereket. Hozzátette: itteni vállalkozásuk is "nemzetközi", hiszen dolgoznak náluk nigériai, tanzániai, lengyel, erdélyi és vajdasági magyar származású alkalmazottak is, akik időközben állampolgárságot szereztek. A határon túlról érkező munkavállalók felvételétől nem zárkóznak el. A fő szempont, hogy a jelentkezőnek megfelelő szakképesítése legyen, bérbesorolása pedig képesítésének megfelelő lehet.

A román kormány tárgyalásokat folytat Spanyol-, Olasz- és Franciaországgal annak érdekében, hogy kétoldalú munkaerőcserét lehetővé tevő megállapodásokat hozzon tető alá - jelentette ki kedden Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A szóban forgó három állam a Rompres szerint főként a szolgáltatások területén fogadna szívesen román munkavállalókat. Eddig Németországgal és Svájccal lépett életbe hasonló megállapodás: ezek alapján 19 ezer román állampolgár dolgozik Németországban, Svájc pedig 70 személyt fogadott. További mintegy ötezren vállaltak állást Izraelben, ám ők nem kormány-, hanem vállalatközi megállapodások keretében. A hivatalos bukaresti statisztikák szerint összesen mintegy 25 ezer a munkavállalási engedéllyel külföldön dolgozó román állampolgárok száma; a feketén munkát vállalókét azonban szakértők ennek többszörösére teszik. Tavaly nyáron a portugál kormánnyal is sikerült megállapodni szezonális munkások foglalkoztatásáról. Ennek eredményeként 2002 márciusától indulhat meg a román munkavállalók kiáramlása, miután a lisszaboni törvényhozás várhatóan ekkorra ratifikálja az egyezményt. Ennek jelentőségét Bukarest szerint az adja, hogy Portugália az EU-tagállamok közül elsőként hajlandó létszámkorlátozás nélkül fogadni románokat. A német és a svájci kormány szigorú kvótákat szabott e tekintetben.