Lassú bérfelzárkózás várható

Legalább két évtizedig tart majd a visegrádi országok bérszínvonalának felzárkóztatása az EU-átlaghoz - fejtette ki lapunknak Peter Havlik, a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) kutatója. Mint mondta, a jelentős jövedelemkülönbségek oka a termelékenység eltérő szintje, az utóbbi felzárkózása nélkül a bérek közelítése elképzelhetetlen. A folyamatot a tagjelöltek valutáinak felértékelődése csak kismértékben gyorsíthatja.

Korlátozott lehet a felértékelődés szerepe a legalább 15-20 éves felzárkózás során a termelékenységi olló zárulásához képest, már csak a célul kitűzött eurózóna-csatlakozás miatt is, mely megmerevíti az árfolyamot ? tette hozzá Jan Stankowski, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) munkatársa.

Éppen a felértékelődés folyamatának megakasztása miatt nem tartja kívánatosnak a korai EMU-csatlakozást a GKI Viszt Erzsébet által szerkesztett tanulmánya sem. A bérfelzárkózás ütemére és időtávjára vonatkozó prognóziskészítéshez a korábbi bővítések vegyes tapasztalatai kevés fogódzót kínálnak - állapítják meg a magyar kutatók. A magyar átlagbér az EU-átlagnak alig több mint tizede valuta- és mintegy harmada vásárlóerő-paritáson, míg az egy főre jutó GDP ötöde, illetve fele az európainak a két mutató szerint.

Annyi valószínűsíthető, hogy a csatlakozást követően erősödik a bérek emelésére irányuló bel- és külföldi nyomás. Bár az életszínvonal növelése a keresetek emelését igényli, a nemzetközi versenyképesség megőrzése éppen kordában tartásukat teszi szükségessé.

A GKI tanulmánya szerint a felzárkózás megalapozásához az évtizedben a magyar munkatermelékenységnek az EU-átlagnál évi 2-3 százalékponttal gyorsabban kell növekednie. Ez, ha a bérszínvonalak kiegyenlítéséhez nem is, de közelítésükhöz elég lehet. Annak viszont, hogy a keresetek felzárkózása ne veszélyeztesse a versenyképességet, a bérek járulékos költségeinek csökkentése és a bérek jövedelmeken belüli arányának növelése is feltétele - utóbbi azzal együtt is, hogy a relatíve alacsony bérhányad a jövedelmeken belül csak részben magyarázza az európai és a magyar keresetek különbségét. A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a dinamikus GDP-növekedés nem teremti meg automatikusan a reálbéremelés feltételeit és lehetőségét.

Kevés esélyt látnak azonban a magyar kutatók arra, hogy mérséklődjenek az országon belüli regionális keresetkülönbségek a következő időszakban. Ennek egyik oka, hogy a felsőfokú képzettség tömegessé válása ellenére a piac hajlamos továbbra is csak az egyetemi diplomát díjazni, az ezzel rendelkezők pedig a fejlett országrészek felé vándorolnak, ha ugyan nem külföldre. Ez a veszély a tudásközpontú gazdasági modell erősödésével fokozódik, bár ellenérv a tömeges elvándorlás lehetőségével szemben, hogy az alacsonyabb bérű uniós országokból sem indult elviselhetetlen munkaerő-áramlás a fejlettebb régiókba az elvándorlás egyéb korlátai (például nyelvi akadályok) miatt - írja a tanulmány.

Havlik is utalt a tagjelölteken belül fellelhető különbségekre, melyek nemcsak a fővárosok, hanem egyes iparágak - például az információtechnológiai szektor - bérszintjének gyorsabb felzárkózásában is tetten érhetők.

A GKI elemzése szerint a csatlakozást követő években a bérvitákban erősödnek majd a keresetek emelésére irányuló törekvések, melyek egyrészt ösztönzést merítenek az EU-beli bérharcokból, másrészt érvet találnak az árszínvonal gyorsabb felzárkózásában. A bérszínvonalat növeli majd az a körülmény is, hogy az Európai Unióban a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 68 százalékát.

Horváth G. Gábor

A keresetek EU-átlaghoz való közelítésének kulcsa a termelékenység növelése Az EU-tagjelöltek bérszínvonala még az egy főre jutó GDP-nél is lassabban, legjobb esetben 15-20 év alatt zárkózhat fel az uniós átlaghoz - vélik a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. A folyamatra jóval jelentősebb hatása lehet a termelékenység növekedésének, mint a valuták felértékelődésének.

-->