Nyugdíjrendszer kontra gazdasági növekedés: Peking sarokba szorította a vállalatokat – sokan máris kibúvót keresnek
Peking ismét megreformálná az egyre bizonytalanabb talajon álló kínai nyugdíjrendszert: szeptembertől minden vállalatnak kötelezően be kell fizetnie a dolgozói járulékokat, amit eddig sok helyen megkerültek. Az intézkedés célja az öregedő társadalom terheinek enyhítése, de a cégek attól tartanak, hogy az extraköltségek tömeges üzletbezáráshoz és munkahelyek átalakulásához vezetnek.
Peking szeptember 1-jétől hatályba léptetett szabálya alapjaiban forgathatja fel a kínai munkaerőpiacot:
immár nem engedélyezett, hogy a munkáltatók és munkavállalók „közös megegyezéssel” eltekintsenek a nyugdíjjárulékok befizetésétől.
A legfelsőbb bíróság döntése szerint az ilyen gyakorlat a cégek erőfölényét konzerválta, és gátolta az idősödő társadalomra való felkészülést.
A kínai nyugdíjrendszer egyre nagyobb nyomás alatt áll:
- a befizetések tavaly 5,2 százalékkal nőttek;
- miközben a kifizetések 7 százalékkal emelkedtek.
Ráadásul a 734 milliós munkaképes korú népességnek csak harmada fizetett teljes társadalombiztosítási hozzájárulást 2024-ben. Ez a rés a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti, miközben a központi és helyi kormányzatok költségvetése is szűkülőben van.
A vállalatok viszont arra panaszkodnak, hogy az új kötelezettségek a túlélésüket veszélyeztetik. Egy shenzheni étterem már két üzletét kénytelen volt bezárni a növekvő bérterhek miatt, most pedig a helyi hatóság az elmúlt fél év elmaradt befizetéseit is követeli. Egy zhejiangi autóalkatrész-gyártó szerint a havi 770 jüanos extrateher alkalmazottanként már kezelhetetlen, miközben a dolgozók is vonakodnak a saját részüket befizetni.
Máris keresik a kibúvókat a kínai nyugdíjszabályok alól
A piaci reakció gyors és sokrétű volt: egyes cégek leépítenek és részmunkaidős foglalkoztatásra váltanak, mások – köztük a McDonald’s – nyugdíjasokat alkalmaznak, akik mentesülnek a járulék alól. Egy sanghaji kocsma tulajdonosa a Financial Timesnak nyíltan elismerte, hogy technikai átsorolással próbálja kikerülni a kötelezettséget, mert a vendégmunkások többsége úgysem maradna a városban 25 évig, hogy nyugdíjra jogosult legyen.
A közgazdászok szerint Kína most egyensúlyozni próbál: a társadalombiztosítás bővítése rövid távon a teljes munkaidős foglalkoztatás csökkenését okozhatja. Egyes szakértők a járulékok csökkentését sürgetik, különben a vállalkozások mozgástere végleg beszűkülhet.
A helyzet tehát kettős: Peking a hosszú távú fenntarthatóságot védi, a vállalatok viszont már a túlélést is kérdésesnek látják. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a szigorítás munkahelyek tömeges átalakulásához vagy éppen a rendszer megerősödéséhez vezet.
Történelmet írnak a szemünk előtt: a kínaiak is búcsút mondhatnak a korai nyugdíjnak
Peking pénteken fogadta el a lakosság által ellenzett javaslatot. Kína 1978 óta először emelné meg a nyugdíjkorhatárt, amivel megpróbálják lelassítani a munkaerő-kínálat csökkenését és a gazdasági visszaesést.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
