Szakad az osztrák koalíció

Az ausztriai népi kezdeményezések történetének harmadik legjobb eredménye birtokában a sokak szerint kormányzati pozícióban is ellenzékként viselkedő szélsőjobboldali tömörülés vezetői azt szeretnék elérni, hogy Bécs az erőmű bezárásához kösse Csehország európai uniós felvételének jóváhagyását. Miután ezt koalíciós partnere, az Osztrák Néppárt (ÖVP) határozottan elutasítja, egyes elemzők a "fekete-kék" kabinet közeli végét jósolják, amelyet az ÖVP kisebbségi kormányzása vagy az eredetileg 2003 őszén esedékes parlamenti választások előre hozása követhetne.

Az iparszövetség vezetője azért tartaná kívánatosnak a szabadságpárt távozását, mert a vétófenyegetés "az FPÖ kormányzóképességét kérdőjelezi meg". A kezdeményezés Fritz szerint kockázatot jelent a Csehországban jelentős beruházásokkal jelen lévő osztrák vállalati szektor számára. A néppárti Wolfgang Schüssel vezette koalíciós kormány szétesését valószínűsíti Melanie Sully, a Bécsi Diplomáciai Akadémia szakértője, aki a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: a népszerűsége csökkenését érzékelő Jörg Haider - aki általános megítélés szerint a pártvezetői tisztségből való formális távozását követően is az FPÖ meghatározó emberének tekinthető - ég a vágytól, hogy valamilyen ürüggyel kenyértörésre vigye a dolgot. A jelek szerint az ÖVP-nek is egyre inkább elege van kiszámíthatatlan koalíciós társából. Ernst Strasser belügyminiszter például kijelentette: a szabadságpártnak el kell döntenie, hogy megbízható kormányerő vagy ellenzéki tömörülés kíván lenni.

A Temelín kapcsán kialakult vita a Schüssel-kabinet sorsától függetlenül nem kedvez az osztrák-cseh kapcsolatoknak. Ebben Milos Zeman cseh kormányfő sem vétlen: a szociáldemokrata politikus a népszavazás finisében olyan kijelentésekkel borzolta a kedélyeket, miszerint Haider egy populista, nácibarát politikus, aki semmihez sem ért, mégis mindenről beszél; a kezdeményezést támogató osztrákokat sommásan idiótáknak, a történelmi sérelmeket felelevenítve pedig a szudétanémeteket "Hitler ötödik hadoszlopának" nevezte. Ezeket a kirohanásait cseh politikusok és a prágai sajtó is elítélte, Ausztriában pedig a politikai élet legrangosabb képviselői tiltakoztak ellene. Ingo Friedrich, az Európai Parlament német konzervatív alelnöke szerint Zeman kijelentései "az európai szellemiség hiányát" jelzik.

Hogy a temelíni vita nem csupán a nagypolitika szintjén csapódik le, azt egyébként bizonyítja, hogy a Fessel-GfK felmérése szerint az osztrákoknak mindössze 33 százaléka tartja szimpatikusnak a cseheket, míg 22 százalékuknak rossz véleménye van az északi szomszédokról. Ez rosszabb arány, mint bármely más kelet- vagy közép-európai ország lakosai esetében.