Euróátállás: kié a haszon?
Az euróövezet nagy részében tegnap használhatták utoljára a nemzeti valutákat a kiskereskedelmi forgalomban. A kormányok már azt számolják, hogy mennyi pénz marad végleg kint a lakosságnál: a nemzeti bankok ugyan még hosszú évekig vállalják a készpénz beváltását, ám így sem lehet a teljes készlet begyűjtésére számítani.
A tagállamok pénzügyminiszterei számára minden be nem váltott bankjegy vagy érme ajándék, mert ennyivel duzzadnak a költségvetési bevételeik - hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. Németországban február 20-ig a bankjegyek 10 százalékát - mintegy 27 milliárd márkát - még nem váltották vissza, a kormány azonban arra számít, hogy a szóban forgó érték 2 milliárdra csökken. Az érméknél az adott napon még 8,7 milliárd márkának megfelelő volt kint, ami a korábbi érték 54 százalékának felel meg. A kabinet számításai szerint ebből 2,4 milliárdnyi nem is fog visszatérni. A lakosság kezén maradó összegekre Berlinben még nem tettek felhasználási javaslatot.
Franciaországban viszont a pénzügyminiszter máris beállította a be nem váltott összegeket a költségvetés bevételei közé. Az ellenzék itt azt sürgeti, hogy fordítsák a szóban forgó összeget a kiskereskedők megnövekedett pénzkezelési költségeinek kompenzálására. Viszonylag egyszerűbben járnak el Írországban és Belgiumban, ahol az ilyen úton képződő többleteket a nyugdíjrendszer egyensúlyának javítására fordítják. Olaszországban senki sem tudja, mekkora hányadban van kint a korábbi líratömeg, Spanyolországban viszont már mintegy 80 százalékban beváltották a pezetát.
A pénzcsere az uniós kiskereskedelmi ágazati szervezet, az EuroCommerce szerint mintegy 11,5 milliárd eurót (az éves forgalom nagyjából egy százalékának megfelelő összeget) vett ki a kereskedők zsebéből - írja a Reuters.
VG-összeállítás
