Jelentős folyó hiány januárban

A piaci várakozások 160-170 millió eurós átlagával szemben januárban - az előzetes adatok szerint - 286 milliós hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ez nem csupán a várakozásoknál, hanem a tavalyi egyenlegnél is 90 millió euróval nagyobb deficitet jelent. A hiánynövekedés két jelentősebb tényezőre vezethető vissza: az idegenforgalmi bevételek visszaesésére, illetve az árumérleg tavaly ilyenkorinál nagyobb hiányára.

A kettő közül kétségtelenül a turisztikai ágazat okozta a nagyobb meglepetést, hiszen ez a folyó mérleg meglehetősen szabályosan viselkedő, kevés ingadozást mutató sorának számít. A Magyar Nemzeti Bank szűkszavú magyarázata szerint a jelenség hátterében "az euróátváltás miatti valutabeváltási szokások megváltozása állhat". Ez arra utal, hogy a kisebb bevétel nem az idegenforgalom teljesítményével áll szoros összefüggésben, hanem a devizaszámlákon történő pénzmozgásokkal, melyek nem is feltétlenül közvetlen turisztikai célúak. Amennyiben erről van szó, a következő hónapokban valószínűleg "helyreáll a rend". Technikai, módszertani okokat sejt a háttérben Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki felhívja a figyelmet, nem valószínű, hogy a forint felértékelődését és a terrortámadásokat is súlyosabb veszteségek nélkül átvészelő ágazat most hirtelen minden előzetes jelzés nélkül kifulladna.

Az árumérleg tavalyinál magasabb hiánya stagnáló import és 2,4 százalékkal visszaeső export mellett alakult ki. Mindez arra utal, hogy az ipari fellendülés még várat magára - mondja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. Mivel az árumérleg kiviteli és behozatali dinamikái nagyon hektikusan alakulnak, érdemesebb az egyenleg alakulását vizsgálni - mondja Zsoldos István, a CA IB szakértője -, ezért a mostani adatok akár már jelenthetik a fellendülés első tüneteit. Ugyanakkor Zsoldos azt is elismeri, hogy egy hónap adata még kevés ilyen következtetések levonására.

A jelenlegi helyzetben egyébként elvesztették az értelmüket a "romló", illetve "javuló" folyó mérleg kifejezések, ugyanis a gazdasági élénkülés első jele valószínűleg - a vállalati készletfeltöltéseken és beruházásokon keresztül bekövetkező - deficitnövekedés lesz. Éppen ezért az elemzői optimizmust mutatja, hogy minden elemző a tavalyinál magasabb éves hiányt prognosztizál. Az előrejelzések az 1,7-2,2 milliárd eurós közötti sávban mozognak.

Kedvező jelenségnek mondható, hogy a "nem adóssággeneráló finanszírozás" soron jelentős többlet keletkezett januárban, elsősorban a magas közvetlen tőkebeáramlás miatt. Ez igazolni látszik azt a tézist, hogy az év végi profitkivonás után sok cég azonnal vissza is hozza adózott nyereségét, újra befektetve azt.

Madár István