Langymeleg GDP-adatok
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes - a termelési statisztikák felhasználásával számított - adatai szerint 3,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék 2001-ben Magyarországon. Az egy évvel korábbi 5,2 százalékosnál jelentősen kisebb dinamika nagyrészt a tavaly tetőző világgazdasági lassulás hatásaival magyarázható.
Kettős természetűnek nevezte a 2001-es évet Mellár Tamás, a KSH elnöke. Mint azt a negyedéves GDP-adatok is mutatják, az első fél év 4,4 és 4,0 százalékos bővülését egy lassabb, 3,7, illetve - a most publikált adatok szerint - 3,3 százalékos növekedés követte a harmadik, illetve a negyedik negyedévben. A friss adatok egyébként nagyrészt megfelelnek az elemzők várakozásainak. Jó jel az épület- és gépberuházások volumenének közeledése, ami az idei évre várt fordulat egyik támaszául is szolgálhat, emelte ki Zsoldos István, a CA IB makroelemzője. Elemzésében az idei évre 3,7 százalékos dinamikát prognosztizál.
A gazdaság visszafogott teljesítménye nálunk is elsősorban az ipari termelés csökkenő ütemű növekedésében nyilvánult meg. A 2000. év kimagasló, 18 százalékos termelésfelfutása után 2001 jóval szerényebb, 4,1 százalékos bővülést hozott.
Mindezt úgy, hogy a második negyedév stagnálása és a harmadik negyed számottevő visszaesése után mindössze az utolsó három hónapban volt - az immár relatív alacsony bázishoz képest - némi javulás. Két terület, az építőipar és a mezőgazdaság azonban (habár súlyuk a nemzetgazdaság termelése szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű) igen jól teljesített: előbbi éves szinten 10 százalékkal nagyobb eredményt produkált, míg az utóbbi a gabonatermésnél ért el kiváló eredményt (gabonából ugyanis mintegy 20 százalékkal több termett a megelőző öt év átlagánál).
Szolid ütemben, éves szinten 3,5 százalékkal bővültek csak a beruházások. Ez nem egészen a fele 2001 7,4 százalékos dinamikájának. Az építőipar rekorderedményt produkált: a beruházások volumene ebben a szegmensben 16,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Ezek az eredmények ugyanakkor még korántsem véglegesek. A statisztikai hibának, illetve a készletváltozás mértékének ugyanis a jelek szerint igen nagy hatása lehet a tavalyi számokra - hangsúlyozta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Számításai szerint a vállalati készletek 2000 azonos időszakában meglévő állományának a felét értékesítették tavaly a harmadik negyedben: a mostani GDP-dinamika mindenesetre erre enged következtetni. Ugyancsak jelentősnek minősítette a bruttó kibocsátás és a hozzáadott érték korábban széttartó dinamikájának közeledését. Az ennek meghatározásához szükséges felhasználásoldali statisztikák egy hónap múlva várhatók.
Panaszra mindezek ellenére jelentős okunk nem lehet: mind az EU, mind pedig az USA sikerekben jóval szegényebb évet tudhat a háta mögött. Japán esetét jobb, ha nem is említjük. Lajtán túli partnereink 2001-ben mindössze 1,6 százalékkal tudtak nőni az előzetes becslések szerint, ami egy negyedévről negyedévre folytatódó csökkenő teljesítmény következménye. Az USA bővülése pedig éves szinten alig haladta meg az 1 százalékot, és mind az ipari termelés, mind pedig a beruházás három hónapon keresztül visszaesést mutatott. Itt azonban ma már a fordulat csalhatatlan jeleivel is találkozhatunk. (A növekedési kilátásokról részletesebben lapunk mai Makrogazdaság című összeállításában olvashatnak.)
László Gergely
