Messze még az EMU-kritérium
A megelőző évhez képest két százalékpontot romlott tavaly az államháztartás tényleges egyenlege, a GDP 5,5 százalékának megfelelő hiány képződött. Az MNB által alkalmazott úgynevezett SNA-deficit nem statisztikai, hanem elemzési-közgazdasági jelzőszám, ezért csak óvatosan lehet összevetni a hivatalos hiánymutatóval. A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint tavaly csak a GDP 3,3 százalékának megfelelő volt a túlköltekezés mértéke. Noha a PM ma még elzárkózik a tavalyi hiány uniós módszertan szerinti közlésétől, nagy bizonyossággal állítható, 2001-ben az EU-standardoknak megfelelő ESA-hiány meghaladta a GDP 5 százalékát.
Az államháztartás tavalyi eredménye legalábbis beárnyékolja az unió felé tavaly, az előcsatlakozási programban megfogalmazott célkitűzéseket. Abban még a 2001. évre előre jelzett 4 százalék feletti GDP-arányos (ESA-) deficit fokozatos csökkenésével számol a tárca, 2004-re csak 2,2 százalékos hiányt tervezve. A program szerint Magyarország már 2003-ra teljesítette volna a maastrichti fiskális kritériumokat, a GDP-arányos hiány szintjének 2,8 százalékra csökkenésével. E szerint az idei és a következő évben a tavalyihoz képest a GDP mintegy 2,5 százalékával kellene mérsékelni a bevételek és kiadások rését.
A mutatók közti eligazodást bonyolítja, hogy a PM a közeljövőben áll át az európai uniós statisztikai rendszernek megfelelő, ESA 95 szerinti hiány publikálására. Ez jobban tükrözi majd a valós folyamatokat, ezért értéke közelebb áll az MNB által számolt 5,5 százalékos hiányhoz.
Leginkább a jegybank közgazdasági jellegű mutatója tükrözi a valóságot. Az MNB az elszámolás időpontjának alapértelmezésében a pénzforgalmi elszámolást használja, de például az áfa-visszatérítések esetében eredményszemléletben korrigál. A koncessziós bevételek elszámolásánál annyiban tér el mind a GFS-, mind az ESA-elszámolástól, hogy azt szétosztja az egész időszakra.
Az unióhoz hasonlóan az MNB is az államháztartás körébe érti az ÁPV Rt.-t. 2000-től az MFB és az Nemzeti Autópálya Rt. hiányával is számol. Az unió felé közölt statisztika és a nemzeti bank nyilvántartása között eltérés, hogy - közgazdasági okokból - a jegybank nem számol a rendkívüli tőketranszferekkel.
A hivatalos deficitmutató uniós standardokra való átállításakor változás lesz az eredményszemlélet bevezetése. Ez főleg a kamatok, az adók és a járulékok esetében jelentkezik majd. Változik a számba vett szervezeti kör. A kormányzati szektorba kell majd számolni azon szervezeteket is, amelyeket az állam tulajdonol, ténylegesen irányít, s működési költségeik több mint felét fedezi. A KSH 1999-ben 134 nonprofit szervezetet sorolt a kormányzati szektorba. Ezek gazdálkodása a GDP közel 0,1 százalékával javította a hiánymutatót.
A leginkább hullámzó eltérést a költségvetésen kívüli s a kvázi-fiskális tevékenységek tranzakciói alkotják. A kvázifiskálisok az államháztartáson kívüli szervezetek által a büdzsé nevében/helyett végzett tevékenységek. Idetartoznak az ÁPV Rt.-nek a nem saját működésével kapcsolatos tevékenységei, továbbá a nonprofit szervezetek tevékenysége.
Oláh Gábor
