Orvoshiány fenyegetheti Németországot az évtized második felében, amennyiben nem változtatnak az egészségügy-politika jelenlegi keretein. Erre hívta fel a figyelmet a német orvosi kamara (BAK) elnöke. Az elkövetkező években a keleti tartományokban a jelenleg praktizáló háziorvosok 35-40 százaléka tervezi nyugdíjba vonulását, az egész országban pedig összesen mintegy 22 000 idős orvos hagy fel a tevékenységével 2010-ig.

Ezzel párhuzamosan az orvostanhallgatók száma is folyamatosan apad. A Frankfurter Allgemeine Zeitung adatai szerint 1995 óta az orvosi egyetemek hallgatóinak száma 11,5 százalékkal, 80 200-ra csökkent. A záróvizsgáikat is letevők aránya még ennél is nagyobb mértékben, 23 százalékkal kevesebb, mint hét évvel ezelőtt. Az orvosi tanulmányaikat megkezdő fiatalok közül majdnem minden ötödik félbeszakította stúdiumait. További problémát jelent, hogy a végzett hallgatók 25 százaléka nem kezdi meg orvosi gyakorlatát, mivel más területen helyezkedik el. Az adatok azt mutatják, hogy a gyógyítói pálya vonzereje a fiatalok szemében erősen csökkent.

Az orvosi kamara álláspontja szerint minderről az egészségügyi politikusok tehetnek, akik a társadalombiztosítási rendszer költséghatékonysági szempon-

tok szerinti átalakítása révén kizárólag gazdasági aspektusból közelítettek az egészségügy kérdéséhez. A közszférában dolgozó orvosok németországi szervezete (KBV) által a napokban közzétett felmérés szerint minden harmadik orvos csőd közeli helyzetben végzi munkáját. A szerződéses orvosi tevékenységekből származó jövedelemtöbblet 1999-ben közel 1,3 százalékkal elmaradt a 92-es szinttől, ami mind nominális, mind reálveszteséget jelent az orvosok számára. A működési költségek ezzel szemben emelkedtek a viszonylag változatlan szinten maradt állami visszatérítés mellett. Az orvosok a hiányt a személyzeti és egyéb költségek lefaragásával próbálják ellensúlyozni, ami a szolgáltatás minőségének rovására mehet. A keleti tartományokban máris várják a külföldi orvosokat (VG, 2002. április 3., 2. oldal).

VG-összeállítás