Elfogadhatatlan agrárajánlat

Elfogadhatatlannak tartják az Európai Bizottság állásponttervezetét a csatlakozás utáni agrártámogatásokról és termelési kvótákról a magyar szakmai szervezetek. A brüsszeli elképzelések szerint Magyarország csak a negyedét vehetné igénybe a közvetlen kifizetéseknek, s - főleg az állattenyésztésben - jóval kisebb kvótákat kapna a kértnél (VG, 2002. április 17., 1. oldal).

Demeter János, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója elmondta: a bizottsági tervezet annyira hátrányos a hazai gazdálkodókra nézve, hogy annak elutasításában az "utolsó pillanatig ki kell tartani". Kifogásolta, hogy az unió a kvótákat nem egységes, hanem a számunkra legkedvezőtlenebb, termékenként eltérő bázisidőszakok alapján határozta meg. Demeter szerint nem kétséges, hogy az EU-s tervek elfogadása esetén egyes árucikkekből Magyarország később a lakosság ellátásához importra szorulna, ha a belső fogyasztás élénkül. Ez lehet a helyzet például két-három év múlva a tejnél. Más ágazatokban - így a szarvasmarhaszektorban - pedig hosszabb távon romlanának a hazai agrárium hagyományosan erős exportpozíciói a korlátozott termelési lehetőségek miatt. Demeter érthetetlennek nevezte a magyar juhtermelés viszszaszorítására irányuló EU-s szándékot is, mivel az unió ma csupán 85-86 százalékban önellátó juhtermékekből.

A bizottsági tervezet alapján is egyértelmű, hogy az EU a csatlakozás révén meg akarja hódítani a kelet-európai piacokat - mondta Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Szerinte az unió Magyarország esetében is arra törekszik, hogy a termelést és a versenyfeltételeket erőteljesen korlátozza. Más szakértők úgy vélik: a gabonaágazatnál - ahol Brüsszel a kért területi kvótát lényegében elfogadja - döntő szerepet játszhat, hogy a magyar termékek minősége az uniós átlagnál jobb, vagyis több tagországban hiánypótló szerepet tölthetnének be.

Tisztességtelen és szakmai szempontból megalapozatlan "büntetőintézkedéseknek" minősíti a bizottsági javaslat megállapításait Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: az érdekképviselet nem tudja majd támogatni az uniós csatlakozást, ha a mezőgazdaság csak ilyen feltételekkel léphet be. Véleménye szerint Magyarországnak az EU-étól eltérő, saját agrárszabályozást kell alkalmaznia, és agrárpiac-védelmi rendszert is működtetnie kell a felvétel után, ha az uniós álláspont a mostanihoz képest nem módosul.

Hazafi László