Az idei választásokat követően először készülhet országos öszszegzés arról, hol, hányszor, milyen szabályok vélt vagy valós megsértése miatt érkeztek panaszok a választási bizottságokhoz. A lapunk által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik a tekintetben, több panasszal találkoznak-e a testületek a korábbi választások gyakorlatához képest, abban azonban teljes az egyetértés: a kiélezett küzdelem és a felfokozott politikai közhangulat miatt sokkal nagyobb "hisztéria" övezi az egyes ügyeket. Így van ez annak ellenére, hogy a negyedik szabad országgyűlési választáson már "nincs új a nap alatt", azaz szinte minden eddig ismert kifogáshoz hasonló panaszra volt már példa az elmúlt 12 évben is.

Tény: egyszer sem volt még arra precedens, hogy egy panasz nyomán indított eljárás megváltoztatta volna a választási erősorrendet. Úgy tűnik, a sok beadvány esetenként kampánycélokat szolgál, ez különösen igaz lehet a jelenlegi helyzetben: az elért eredményeket könnyű, ám - a választások tisztaságába vetett bizalom erodálása miatt - annál veszélyesebb dolog valamilyen csalásra fogni. Zömében - ahogy a korábbi években is - helyi ügyekről van szó. Az "igazságtételt" nehezítik a hazai választási szabályok, melyek igencsak sok formai kötelmet írnak elő a panaszok benyújtásához, és rövid határidőket biztosítanak az elbírálásra is. Ennek is köszönhető, hogy a beadványok jelentős része azok tartalmi vizsgálata nélkül, formai okokból "elvérzik".

A mai helyzet nem rosszabb, ám nem is jobb a korábbiaknál - véli Tóth Zoltán, a Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Szövetségének alelnöke. Hangsúlyozta: a magyar választási rendszer abban az értelemben mindenképpen jól működik, hogy nagyon sok garanciális elemet tartalmaz, ezek révén pedig kordában tarthatók a választási csalási kísérletek.

A szavazatszámlálásra vonatkozó szabályok megsértése, a kampánycsend be nem tartása, az ajánlószelvényekkel való visszaélések, a szavazók szó szerinti "etetése" gulyással vagy csak pogácsával - ezek a legtipikusabb, szinte minden választáson előforduló szabálytalanságok. Ugyancsak állandóan visszatérő eset a kétszeri vagy többszöri szavazás, ahogy az állami költségvetési eszközök kampánycélra történő igénybevétele is. Tény azonban az is, hogy ezek egyike sem volt a választások kimenetelének - akár egyetlen körzetben való - érdemi befolyásolására alkalmas eset.

Munkatársainktól