A gondolatrendőrség alapjai?
Az Európai Parlament (EP) tegnap jóváhagyta az elektronikus kommunikáció adatvédelmi szabályait. A tagállamok eszerint lehetőséget kapnak arra, hogy korlátozott ideig megőrizzék vagy megőriztessék az összes elektronikai kommunikációra vonatkozó információt, ha ezt nemzet-, közbiztonsági vagy bűnüldözési okok miatt szükségesnek tartják.
A 2003 végén bevezetendő direktíva értelmében az ilyen információk megőrzése legyen "kivételes és a köz számára érthetően megfogalmazott, külön törvény által szabályozott és igazságszolgáltatási vagy más illetékes hatóság által esetenként engedélyezett". A szöveg szerint az európai emberi jogi konvenció alapján tilos bármely tömeges vagy általános ellenőrzés.
A direktívát elemezve az EUobserver kiemeli, hogy az adatgyűjtéssel és -megőrzéssel kapcsolatos szigort jelentősen lazították a mostani tervezetben. Mindenekelőtt bizonytalanságot szül a korlátozott ideig való megőrzésre vonatkozó kitétel, mert az a jelenlegi körülmények között Olaszországban például öt évet is jelenthet. A Statewatch nevű polgári jogi szervezet szerint a politika cinikusan kihasználja a közhangulatot, és Európa egész lakosságát felügyelet alá helyezi. A Nemzetközi Újságíró-szövetség is elítélte a döntést, mert az "megnyitotta a kaput a szimatoló társadalom létrehozása előtt".
A kéretlen e-mailek kapcsán a direktíva az "opt-in" elvet határozza meg, azaz silány reklámanyagok csak a cím tulajdonosának kifejezett kérésére küldhetők. Ugyancsak a címzett kifejezett engedélye kell ahhoz, hogy valaki "hasznos" segédprogramokat ("cookies") küldjön a gépére, vagy a tartózkodási helyét meghatározó funkciót telepítsen hozzá.
Az uniós jogszabály németországi megfelelőjét rövidesen jóváhagyja a szövetségi parlament. A tervet Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa a Financial Times Deutschland szerint az "internet totális ellenőrzésének" minősíti, és úgy fogalmaz, hogy elkezdődött a gondolkodás ellenőrzésének a társadalomban való meghonosítása.
vg-összeállítás
