A piac egyelőre óvatos és kivár

Meglehetősen egységesen úgy vélik az elemzők, hogy decemberre 5,4, illetve 5,5 százalékos lesz az infláció. Ennek oka lehet, hogy az inflációs célkitűzés rendszerében az 5,5 százalék pszichológiai határként is működik, hiszen ennél magasabb inflációs kilátások jegybanki lépéseket vonnának maguk után. Éppen ezért a piacon nagy az óvatosság, s a kivárás jellemző.

Az árdinamika áprilisi megugrása főként a szezonális élelmiszerek nem várt drágulásának köszönhető, ami növeli a bizonytalanságot - fogalmaz Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Azok a kockázatok, melyekkel eddig is számolni lehetett (olajár-emelkedés, a forintárfolyam árakra gyakorolt kedvező hatásának elhúzódása), nem szűntek meg.

Az inflációs célkitűzés teljesüléséhez fontos lenne, hogy a sokkszerű áremelkedés után visszarendeződés induljon meg, ne pedig az inflációs pálya egyszeri eltolódása következzen be, véli Kovács György, a DZ-Bank elemzője. Hasonlóan látja Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője, aki részben attól teszi függővé az árdinamika alakulását, hogy az áprilisi adat egy hasonló lefutású, de magasabb inflációs pályára lökte-e a gazdaságot, vagy a sokkhatás egy-két hónapon belül "kidolgozza magát" az árindexből.

Ez utóbbi forgatókönyv a valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott: Csehországban tavaly nyáron egy a mostaninál nagyobb külső árhatás került be, majd tűnt el az inflációs mérőszámból - hívja fel a figyelmet Kovács.

Ezért a szezonális tényezők által befolyásolt májusi adatokat még érdemes megvárni az "ítélethozatallal". Különösen a ruházati termékek áralakulását kíséri nagy figyelem, mert az első két tavaszi hónapban nem várt mértékű áremelkedés volt. Ám könnyen elképzelhető, hogy ezt májusban csak egy kisebb drágulás követi, ami kiegyenlíti a három hónap együttes áremelkedését, véli.

Madár István