Hátrányban a hitelezők
Magyar-, Cseh-, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia csődtörvényei a kelleténél kevesebb lehetőséget adnak a csődbe jutott vállalatok fedezettel rendelkező hitelezőinek kielégítésére - állapítja meg egy minap közzétett, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából készített tanulmány. A német szakjogászok által készített vizsgálat eredménye szerint az alkalmazottak kielégítésének elsőbbsége egyedül Szlovákiában nem gyengíti a hitelezők helyzetét. Ez annak ellenére igaz, hogy mind a négy ország átültette jogrendjébe az alkalmazottakat a munkaadójuk csődje esetén megillető védelemről szóló európai uniós alapelveket.
A magyar csődtörvény meghatározza ugyan azokat a vállalati vagyontárgyakat, amelyek a biztosított hitelezők kielégítését szolgálják, ám az ezek értékesítéséből befolyt összegnek mindössze 50 százalékát fordíthatják erre a célra. A fennmaradó 50 százalékot a kielégítési sorrendnek megfelelően osztják szét, amelyben a biztosított hitelezőket megelőzik az alkalmazottak. A csődbe jutott vállalat kamatmentes hitelt vehet fel az alkalmazottak védelmére felállított garanciaalaptól, amelynek viszszafizetése prioritást élvez.
Csehországban ugyan nem létezik garanciaalap, de az alkalmazottak munkaadójuk csődje esetén a helyi munkaügyi hivatalhoz fordulhatnak kártalanításért. A hivatalok elsőként juthatnak hozzá a vállalati vagyontárgyakból befolyt összegekhez. A biztosított hitelezők kielégítésére elkülönített vagyontárgyak értékének 30 százaléka - szükség esetén - szintén a hivatalok rendelkezésére állhat.
A lengyel csődtörvény nem különíti el a biztosított hitelezők kielégítésére szolgáló vagyontárgyakat, és követeléseik teljesítése mindössze negyedik a rangsorban. A garanciaalapból az alkalmazottaknak kifizetett összegek automatikusan az alap követelésévé válnak, amelynek kielégítése prioritást élvez.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen a befektetések jobb védelmének megteremtése, mivel ez lényegesen előmozdítaná a vizsgált átalakuló országok gazdasági fellendülését. Az uniós jogharmonizáció követelményei önmagukban nem adnak kellő ösztönzést az ilyen irányú jogszabályi változtatásokra, hiszen a garanciaalapok felépítésének, finanszírozásának és működésének részleteit a vonatkozó EU-direktíva a tagállamokra hagyja - figyelmeztetnek.
Munkatársunktól
