Kezdődik a futballfieszta
A labdarúgó-világbajnokságot közösen rendező Dél-Koreában és Japánban több mint nyolcmilliárd dolláros büdzsével "alapoztak" a Franciaország-Szenegál mérkőzéssel ma elkezdődő játékokra. Számítások szerint a látogatók a világ legkedveltebb sporteseménye idején fejenként 2000-3000 amerikai dollárt költenek el az egy hónap alatt. A sportesemény sikerességével kapcsolatban a kezdő sípszó előtt a japánok és a dél-koreaiak is optimisták. A futball színvonalával várhatóan nem is lesz probléma, kérdés viszont a gazdasági befektetések lehetséges megtérülése. Japánban a Dentsu Társadalomkutató Intézet számításai szerint a szigetországi gazdaság 24,8 milliárd dollár termelési értéknövekedését jelentheti a vb-rendezés.
Jiro Yoshino, a Dentsu igazgatója szerint a vb hosszú távú gazdasági hatásai a fieszta által világszerte kialakított kedvező országimázsnak a turistalétszám növekedésére tett hatásában mutatkoznak majd meg leginkább.
A koreai fejlesztési intézet előrejelzése szerint 4,7 milliárd dollár haszna lehet országuk gazdaságának, sőt a rendezés 350 ezer új munkahely megteremtésével is párosul. Korea egyébként a tíz teljesen új stadionjára, az arénákat megközelítő utakra és a szervezési költségekre 2,4 milliárd dollárt költött. A szervezők a fieszta ideje alatt 600 millió dollár jegybevételre számítanak a szurkolóktól. Az ázsiaiak egyébként a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint is optimisták: a japánok 82,1, a dél-koreaiak 61,9 százaléka véli úgy, hogy a vb jelentős gazdasági növekedést eredményezhet országuknak. A torna gazdasági mérlegét az eltérő tapasztalatok miatt még ötéves távlatban sem igazán lehet meghatározni, azt viszont sejteni lehet, hogy a 40 ezer főt befogadni képes stadionok a sporteseményt követően kihasználatlanok maradnak. A dél-koreai futball-liga meccseit például jóval kevesebb mint 20 ezren nézik mérkőzésenként.
A korábbi labdarúgó-világbajnokságok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az elért gazdasági eredmények merőben különböznek a fent vázolt optimista megvalósíthatósági tanulmányokétól: Victor Matheson, az amerikai Lake Forest College közgazdászprofesszora például azt állítja: az 1994-es vb kilenc amerikai helyszíne közül hatnál jelentősen elmarad a gazdasági növekedés üteme a várttól, sőt a vb valójában négymilliárd dolláros veszteséget generált. Stefan Szymanski, a londoni Imperial College közgazdászprofesszorának számításai szerint a labdarúgó-világbajnokság adott évében általában 1 százalékkal még össze is húzódik a gazdaság.
Simon Krisztián
