Lejárt a tb-mentesség
A Magyarország és Németország közötti szociálpolitikai egyezmény értelmében tegnap lejárt a nálunk dolgozó német munkavállalókat megillető, a kiküldetésük első 24 hónapjára vonatkozó társadalombiztosítási kötelezettség alóli mentesség. E rendelkezés azokra vonatkozik, akik az egyezmény hatálybalépése óta megszakítás nélkül kiküldetésben dolgoznak Magyarországon.
Jelenleg három ilyen nemzetközi szociálpolitikai egyezmény van érvényben: a svájci-magyar, az osztrák-magyar és a német-magyar - mondta lapunknak Szili Márta, a vegyes vállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. Mindhárom egyezmény azt mondja ki, hogy annak a területnek a jogszabályait kell alkalmazni, ahol dolgozik az egyezmény hatálya alá tartozó személy. A német-magyar egyezmény 24 hónapos kivételt adott azokra a személyekre, akik az egyezmény megkötésekor vagy azt megelőzően Magyarországon kiküldöttként dolgoztak. Azoknak a német munkavállalóknak tehát, akik továbbra sem kívánnak a magyar társadalombiztosítás hatálya alá kerülni, feltétlenül egyedi mentesítést kell kérniük.
Ezt az eljárást kell követni azokban az esetekben is, amikor magyarországi jövedelemmel is bír a munkavállaló. Az egyedi mentesítés a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére induló eljárásban történik meg, amely kérelmet ahhoz a biztosítóintézethez kell benyújtani, amelyiknél a német munkavállaló biztosítva van. Tehát a kiküldetés keretében Magyarországon foglalkoztatott német biztosítottak esetén a megfelelő németországi biztosítóintézetek előtt kell ezt a kérelmet előterjesztenie a munkavállalónak és az őt Magyarországra kiküldő munkáltatónak.
A JVSZ ügyvezető igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az első 24 hónap alatt is szükség van a küldő állam - jelen esetben Németország - biztosítóintézete által kiállított igazolásra, mert ilyen nyomtatvány hiányában a munkavállalóra a fogadó ország jogszabályai válnak érvényessé és alkalmazandóvá, azaz járulékfizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon. (BGy)
