Optimistább várakozások

Történelmi magasságokba emelkedett a GKI lakossági bizalmi indexe áprilisban. A mutató -0,6-es értéke másfél éves, csaknem teljesen töretlen növekedés eredménye: 2000 őszén még -30 pont körül mozgott az index. A lakosság várakozásai szinte minden részterületen javultak. Egyre többen érzik úgy, hogy pénzügyi helyzetük javult az elmúlt egy évben, és nőtt azok aránya is, akik erre számítanak a következő egy esztendőben.

Tovább erősödött a vásárlási kedv is, és az ország gazdasági helyzetét kedvezőbbnek látják, mint 1993 - a felmérés kezdete - óta bármikor.

A lakosság optimizmusa minden bizonnyal nagyrészt személyes helyzetük javulásával áll összefüggésben, hiszen a javulás azóta figyelhető meg, mióta a bérek erőteljes növekedése megindult (lásd a keresetnövekedésről szóló cikkünket).

Nem tudta viszont megismételni a márciusi látványos bizalomerősödést a vállalati szektor, így a GKI-konjunktúraindexe (a két mutató súlyozott átlaga) is csökkenést mutat. Elsősorban az ipari várakozások romlottak, ami arra utal, hogy a márciusi, vártnál jobb ipari termelési adat még nem a fellendülés jele volt.

Ugyanakkor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konjunktúrafelmérése szerint visszatért a korábbi optimizmus, az indexek értékei néhány kivételtől eltekintve növekedtek.

A 2002 áprilisában a tagvál-lalkozók körében végzett vizsgálat megállapításai szerint a jelenlegi helyzet megítélése és a jövőbeni várakozások indexei az utóbbi felmérések ellentétes mozgásai után most általában együtt mozognak és növekednek.

Az év első felében a vállalkozások 26 százaléka tekintette jónak, 52,6 százaléka kielégítőnek, 21,4 százaléka pedig rossznak cége általános helyzetét. A jövőbeli várakozásokat tekintve a javulást váró vállalatok aránya 25 százalék (az előző félévi 15,5 százalékkal szemben) a romlást várók részaránya 10,7 szá-zalék. (MI-MK)

munkatársainktól