Átmenetinek bizonyult a Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexének áprilisi csökkenése. A GKI-index értéke májusban ismét emelkedett, ami gyakorlatilag a fél éve tartó, csupán egy hónapra megtorpant trend folytatódását jelenti. A valóságban azonban valamivel bonyolultabb a kép: a GKI a lakosság és az üzleti szektor várakozásainak súlyozott átlagaként számítja a konjunktúraindexet, és a májusi növekedés az üzleti szféra bizalmának erősödése és a lakossági hangulat romlása közepette állt elő.

Az ipari szektorban kedvezőbben ítélik meg a közeljövő üzleti lehetőségeit, ami a rendelésállomány alakulásában, különös tekintettel a várható exportértékesítésre, jól látható. A növekedési kilátások javulása a saját termelésű készletek csökkenésével járt. Ez alól csak az építőipar jelentett kivételt, amelyben már negyedik hónapja változatlanok a várakozások. A kereskedők ugyanakkor optimistábbak, mint korábban, az üzletmenet jelentős javulását várják.

Az üzleti szektorban érezhető kedvező hangulat azonban már nem érezhető a lakosság körében. A GKI felméréséből ugyanis az derült ki, hogy a lakosság egy éve tartó töretlen optimizmusa májusban megtorpant, igaz, a változás a statisztikai hibahatáron belül van. A válaszolók a májusi csökkenés ellenére pénzügyi helyzetüket még mindig jobbnak tartják, mint márciusban. A lakosság a munkanélküliség növekedésére számít az elkövetkező hónapokban, és vásárlási kedve is mérséklődni látszik. Annak ellenére, hogy májusban kevesebben gondolták, hogy ideje megtakarítani, mint áprilisban, az elkövetkező egy évben minden eddiginél többen terveznek megtakarítani. Hosszabb távon tehát óvatosabb a lakosság.

Földrajzi szempontból a hét magyar régió közül a dél-dunántúli, az észak- és a közép-magyarországi háztartások várakozásai javultak, miközben Észak- és Dél-Alföldön, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon romlottak. (LÁ)

Munkatársunktól