Felülvizsgálják a pénzmosási feketelistát
Az OECD mellett működő pénzmosás elleni munkacsoport (FATF) ma kezdődő éves közgyűlésén születhet döntés arról, hogy leveszik-e Magyarországot a pénzmosás elleni fellépésben "együtt nem működő" országokról vezetett listáról. A pénzmosási feketelista felülvizsgálatáról az FATF-tagállamok képviselői azon jelentés alapján döntenek, amelyet a szervezet szakértői a május közepén Magyarországon tartott látogatásuk tapasztalatai és a hazai jogszabályok alapján készítettek el az elmúlt hetekben. A jelentést a hét elején terjesztik a tagállamok elé, a döntést várhatóan a pénteki zárónapon megrendezendő plenáris ülést követően jelentik be.
A szervezet egy évvel ezelőtt minősítette Magyarországot együtt nem működőnek, arra hivatkozva, a hazai döntéshozók részéről nem tapasztaltak kellő politikai akaratot arra, hogy megszüntessék a névtelen betétek nyitásának lehetőségét, és megkezdjék az anonim betétek névre szólóvá alakítását. A döntés számos kedvezőtlen következményt vont maga után, így - az ország nemzetközi megítélésére gyakorolt hatás mellett - több nyugat-európai országban felfüggeszthetők azok a tranzakciók, amelyek összefüggésbe hozhatók az FATF feketelistáján szereplő országokkal, s ez időnként többnapos időveszteséget jelentő ellenőrzéssel jár. Emellett több nyugat-európai és észak-amerikai pénzintézet célul tűzte ki, hogy "lazít" a listán szereplő országokkal folytatott együttműködésén.
Az ötnapos közgyűlésen a résztvevők a feketelistán szereplő valamennyi állam helyzetét felülvizsgálják az alapján, hogy az elmúlt évben milyen intézkedések történtek a pénzmosás elleni fellépés érdekében. Magyarországon az elmúlt év végén fogadták el a pénzmosás elleni új törvényt, amely - egyebek mellett - megszüntette az anonim betétek nyitásának lehetőségét, és jelentősen kiterjesztette azon szakmák körét, amelyek kötelesek rendőrségi bejelentést tenni pénzmosás gyanúja esetén. Ennek hatására az év első négy hónapjában a hazai anonim betétek 54 százalékát nevesítették, amelyek értéke 450-ről 208 milliárd forintra csökkent, igaz - szakértők szerint -, a továbbiakban az átalakulás ütemének fokozatos csökkenésére lehet számítani. Jelentősen megnövekedett a pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések száma is: míg tavaly egész évben 1600-an, addig az idei év első öt hónapjában több mint 2500-an fordultak a rendőrséghez.
"Mindezek ellenére nincs százszázalékos garancia arra, hogy valóban lekerülünk az együtt nem működő országok listájáról, mivel a szervezettől nem érkezett jelzés a várható döntés kimeneteléről" - vélekedett Balogh László. A pénzmosás elleni fellépést koordináló kormánybiztos kérdésünkre elmondta: a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az FATF tagállamai csak konszenzussal dönthetnek a lista felülvizsgálatáról, igaz, a szakértők többsége arra számít, hogy a szervezet kedvező döntéssel ismeri el a pénzmosás megelőzése érdekében az elmúlt egy évben meghozott intézkedéseket. (NIG)
Munkatársunktól
