Rekordforróság, rekordhalálozás: Európa súlyos árat fizetett a júniusi hőségért – és még nem ért véget az extrém időjárás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLegalább 3700 többlethalálesetet hozott a június végi rendkívüli hőhullám Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. A szakértők szerint azonban ez még csak az első becslés, a végleges áldozatszám ennél jóval magasabb is lehet.
Súlyos emberi áldozatokkal járt a június 20. és 28. között Európán végigsöprő rendkívüli hőhullám. Az eddigi hivatalos adatok alapján Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában összesen legalább 3700 úgynevezett többlethalálesetet regisztráltak, vagyis ennyivel többen haltak meg a megszokottnál a forróság időszakában.
Az egészségügyi hatóságok ugyanakkor figyelmeztetnek: ezek még előzetes számok, a végleges mérleg ennél jelentősen magasabb lehet.
A legsúlyosabb helyzet Franciaországban alakult ki, ahol Stéphanie Rist egészségügyi miniszter közlése szerint 2025 többlethalálesetet regisztráltak. Ez 29,1 százalékos emelkedést jelent a szokásos halálozási adatokhoz képest.
A francia közegészségügyi hatóság szerint elsősorban a 65 év felettiek voltak veszélyben, ugyanakkor a 45 és 64 év közötti korosztályban is szokatlanul nagy növekedést tapasztaltak. Különösen aggasztó, hogy június 22. és 28. között az otthon bekövetkezett halálesetek száma több mint 90 százalékkal emelkedett az előző héthez képest. Az idősotthonokban és az egészségügyi intézményekben is jelentősen nőtt a halálozás.
A francia hatóságok szerint a most ismertetett adatok még nem tükrözik teljes egészében a hőség következményeit, ezért a végleges halálozási szám várhatóan tovább emelkedik.
Egész kormányok is belebukhatnak a hőhullámba
A kialakult helyzetnek politikai következményei is lettek. Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya bizalmatlansági indítvánnyal nézhet szembe, mivel az ellenzék szerint a kabinet nem kezelte megfelelően a rendkívüli hőséget. A hőhullám miatt iskolákat kellett bezárni, vonatjáratokat töröltek, és a mindennapi élet számos területen megbénult.
Elolvad a francia kormány, csak a rekkenő hőség kellett és több mint ezer ember halála
Több mint ezer többlethaláleset és újabb hőségriadó árnyékában komoly politikai konfliktus bontakozik ki Párizsban. A Zöldek szerint a francia kormány mulasztásai miatt emberek életét sem sikerült kellően megvédeni.
Belgiumban szintén történelmi mértékű volt a halálozás növekedése. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint június 18. és 29. között 1222 többlethalálesetet regisztráltak, ami közel 39 százalékkal haladta meg az átlagos értéket.
A belga hatóságok ezt példátlannak nevezték. Az országban hét egymást követő napon haladta meg a nappali hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, miközben az éjszakák is szokatlanul melegek maradtak. A legsúlyosabb nap június 26. volt, amikor az ország jelentős részén narancs- vagy vörös hőségriasztás volt érvényben. Több rendezvényt, köztük a waterlooi csata hagyományőrző újrajátszását is lemondták.
Hollandiában körülbelül 480 többlethalálesetet kötnek a hőhullámhoz. A legtöbb áldozat az ország déli és keleti részén élt, ahol a legmagasabb hőmérsékleteket mérték.
A halálesetek túlnyomó többsége itt is az idősebb korosztályt érintette.
A hőhullám nemcsak a halálozási statisztikákban döntött rekordokat. Az AFP elemzése szerint Európa mintegy 410 milliós lakosságának több mint kétharmada olyan területen élt ezekben a napokban, ahol a hőmérséklet meghaladta a 35 Celsius-fokot. Minden idők legmagasabb hőmérsékletét mérték Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon is, miközben az Egyesült Királyságban és Svájcban júniusi rekordok dőltek meg. Franciaországban a valaha mért legmelegebb éjszakák közül is több ekkor fordult elő.
Franciaország számára különösen érzékeny téma a hőség okozta halálozás. A 2003-as pusztító hőhullámban mintegy 15 ezer ember vesztette életét, főként idősotthonok lakói. Azóta több intézkedést vezettek be, de az idei események ismét felvetették, hogy Európa infrastruktúrája és épületállománya mennyire képes alkalmazkodni az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz.
A változás már a lakossági szokásokban is látható. Franciaországban a légkondicionálóval felszerelt háztartások aránya 2023 és 2025 között 18 százalékról 24 százalékra emelkedett. A júniusi hőhullám idején az egyik legnagyobb francia áruházlánc egyetlen nap alatt mintegy 30 ezer klímaberendezést adott el, ami a vállalat vezetése szerint ezerszerese egy átlagos napi forgalomnak. Az adatok jól mutatják, hogy a korábban környezetvédelmi okokból sokak által elutasított légkondicionálás egyre inkább alapvető védekezési eszközzé válik az egyre szélsőségesebb európai nyarak során.
Nagyokat nevetnek Európán a kínaiak, de egy pillanat alatt begurulhatnak – „ha nem adnánk el nekik légkondicionálókat, akkor mit mondanának?"
Az Európán végigsöprő hőhullám nyomán ugrásszerűen megnövekedett a légkondicionálók iránti igény. Az EU nem túl szerencsés módon rúgta össze a port ismét Kínával a kereskedelmi háborúban, az ázsiai óriás a légkondicionáló piac domináns szereplője.
