Hátrány az informatikában
Az európai uniós csatlakozásra készülő országokban az internetet és a mobiltelefont használók száma gyorsabb ütemben növekedett tavaly, mint a tagállamokban, az informatikai fejlettség irányadó számai ennek ellenére továbbra is elmaradnak az EU-átlagtól - áll az Eurostat felmérésében. Az iparág lapunknak nyilatkozó magyar szakemberei szerint az adatok jelzik, hogy még komoly fejlődési lehetőségeket rejt a kelet-európai térség.
Az Eurostat számai szerint a csatlakozás előtt álló országokban hét személyi számítógép jut 100 lakosra, ami egynegyede az uniós átlagnak. A gépek elterjedtségében a mezőny nagy eltéréseket mutat: Szlovénia, Málta és Ciprus megközelíti az EU arányait, Románia, Bulgária és Törökország viszont jelentős lemaradással küzd. Az internetet Észtországban és Szlovéniában ma már alig használják kevesebben, mint Nyugat-Európában, Romániában és Törökországban viszont csak ötödannyian.
A legjobb és legrosszabb mutatókat kiemelő Eurostat-összefoglaló Magyarországot csupán egyszer, a lakossági internetezést elmarasztalóan említi, ami jól jelzi, hogy a legtöbb esetben a középmezőnybe illő adatok a jellemzők. A személyiszámítógép-állományhoz viszonyítva Magyarországon továbbra is kevés az internetes csatlakozással ellátott gépek aránya. Míg Észtországban 100 lakosra már 3,7, az uniós tagállamokban átlagosan 3,5, Csehországban pedig 2,1 behálózott PC jut, nálunk 1,7 ez az érték.
Bizakodásra ad okot viszont, hogy a személyi számítógépek, az internet és a mobiltelefon elterjedtségének növekedési üteme a legjobbak között van - véli Kórodi Bálint, az Albacomp Rt. vezérigazgatója. A szakember szerint az elmúlt években a térség infokommunikációban legfejlettebb országai hozták a legnagyobb mértékű fejlődést, a hátránnyal indulók pedig alig tudnak javítani helyzetükön. A magyar világhálós elterjedtségen Kórodi szerint az lendíthetne nagyot, ha a megkezdett Sulinet programot továbbfejlesztenék, és a korábbi terveknek megfelelően a magyar háztartások felé kiterjesztenék. Az arányokban nagyságrendbeli ugrást jelenthet a felnőttek hatékony informatikai képzése, átképzése is.
A vezérigazgató szerint a számok piaci szegmensenkénti felbontása már érdekesebb képet adna. A régión belül ugyanis Magyarország jól áll a személyi számítógépek és az internet a közép- és nagyvállalatok közötti használatában, a lakossági informatika terén viszont nagy az elmaradásunk. A hazai kormányzati szektorban az elmúlt néhány évben nagy beruházások indultak, így várhatóan ez a szegmens mutatná a legnagyobb arányú fejlődést.
Kórodi azt tartja a legfontosabb szempontnak, hogy az ország versenyképességén az informatikai fejlesztések sokat segíthetnek, előnyüket más iparágakban is érezni lehet majd. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós csatlakozás időpontjára általánosan növekedjen a magyar gazdaság hatékonysága.
Szlovéniának meglepően jó, Törökországnak pedig meglepően rossz mutatói vannak - véli Bundschuh Gábor, a Montana Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az elhelyezkedés, a méret és az információs kultúra általános színvonala mellett az eredményekben az is látszik, hogy az egyes kormányzatok mennyire kezelik kiemelten ezt a területet. Szlovénia eredendő fejlettsége és kis mérete miatt nagy előnyre tett szert, a török adatok viszont az egész csoport átlagát alaposan lehúzzák. A Baltikum államai az elmúlt években nagyot fejlődtek, Észtország megelőzte Magyarországot, mely az erős középmezőnyben van. A személyi számítógépek terén elsősorban a lakossági szegmensben nagy a hátrányunk, de számos olyan, magyar viszonylatban közepes méretű cég is van, melynek még nincs megfelelő minőségű internetes kapcsolata A PC-k terjedését Bundschuh szerint az fogja a legjobban segíteni, ha az internet felhasználási területe növekszik, és hiánya már érezhető gazdasági hátrányt okoz.
Az EU-átlagot meghaladó növekedés értékelésénél a szakember szerint figyelembe kell venni, hogy annak bázisa sokkal kisebb. A Magyarország esetében jelzett egymillió személyi számítógépet például már egy 200 ezres lakossági PC-program is jelentősen növelheti. Bundschuh úgy véli, hogy a csatlakozásig az unión belüli és kívüli országok közötti különbség tovább csökken majd.
A szakember szerint elsősorban társadalmi és kulturális okokra vezethető vissza, hogy a mobiltelefonok elterjedtségében a régiós átlag és a magyarországi mutató is jónak mondható. A mobiltelefonok legújabb modelljei ma is státusszimbólumnak számítanak Magyarországon, ami folyamatosan biztosítja ennek a szegmensnek a bevételi forrásait.
Torontáli Zoltán
