Közszolgálatiság és ismertség

A pártok, az állami szféra, a média, a tudományos célú nemzetközi kutatások irányítói, külföldi szervezetek - így jellemezhető a politikai közvélemény-kutatások megrendelői köre Hann Endre, a Medián vezetője szerint. A nem túl tág piac némiképp változó, de alapvetően alacsony százalékát adja a négy nagy politikai közvélemény-kutatóként is ismert cég, a Gallup, a Medián, a Szonda-Ipsos és a Tárki forgalmának. Az, hogy a cégek mégis foglalkoznak a politikával, alapvetően nem üzleti alapon nyugvó belső megfontolásoknak köszönhető.

Ezért számítani lehet arra is, hogy a Gallup után, amely a legkomolyabb internetes portállal rendelkezik, és kizárólag ezen keresztül hozza nyilvánosságra adatait, a többiek is a jelenleginél nagyobb érdeklődéssel fordulnak majd a világháló felé. A Gallup egyébiránt múltjával, az anyacég itt is érvényes, "Hallgattassanak meg az emberek" mottóval magyarázza elkötelezettségét a politikai közvélemény-kutatások iránt. A cég ugyancsak nemzetközi normái szerint nem fogad el megrendelést pártoktól, ahogy dohány- és szeszipari vállalatoktól sem.

A Szonda Ipsos esetében néhány százalékos lehet a politikai közvélemény-kutatásokból származó bevétel, és csak egy részét képezi az éves forgalomból 11 százalékot elérő, a gazdasági és társadalmi véleménykutatást is magában foglaló üzletágnak - mondta el lapunknak Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. A szakember szerint egyfajta önként vállalt közszolgálatiság az egyik oka, hogy rendszeresen végeznek politikai témájú felméréseket. Tény az is, hogy ezáltal a cég ismertsége nagyobb lesz. Ez nemcsak a piaci megrendelők miatt lehet fontos, hanem olyan egyszerű okoknál fogva is, hogy így a megkérdezettek könnyebben állnak szóba a kérdezőbiztosokkal.

A Mediánnál az összes árbevétel 10-20 százalékát hozza a politikai közvélemény-kutatás, ami választási évben sem tesz ki többet - mondta Hann Endre. A cég ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az előző évben egyetlen kormányzati megrendelésük sem volt. Szerinte érdekes lesz figyelni, vajon az új kabinet milyen utat követ: álközbeszerzési eljárásokon saját klienseinek adja a százmilliós megrendeléseket, vagy valódi versenyhelyzetet teremt, és esetleg több cég között osztja meg a munkát.

A Tárkinál a cég egész tevékenységében mintegy egyszázalékos bevételi aránnyal bírtak a politikai közvélemény-kutatások - mondta Kolosi Tamás elnök-vezérigazgató. (A cég egyébként a Századvég Politikai Elemzések Központjának szállította az adatokat, amelyek az intézeten keresztül kerültek nyilvánosságra.) Mint mondta, ez a típusú munka nekik nem az árbevétel szempontjából fontos, hanem főként ismertségi megfontolásokból.

Munkatársainktól