Még nem látszanak az élénkülés jelei

Nálunk az élénkülésre utaló jelek a külkereskedelmi forgalomban és az ipari termelés alakulásában az év első negyedében még kevéssé mutatkoztak. Az Egyesült Államok ipari termelése egyébként az év eleji hónapokban számottevően alatta maradt az előző év azonos időszakában mért szintnek, a csökkenés mértéke azonban egy kicsit méréskeltebb volt. Az Európai Unió ipari termelése is a tavalyi szint alá esett, ami pedig hazánk fő gazdasági partnereit, Németországot és Ausztriát illeti: itt a recesszió mélyebb az uniós átlagnál is.

Némileg más a helyzet a CEFTA-országok csoportjában: itt ugyanis, Lengyelországot kivéve, az ipari termelés az első évnegyedben nem csökkent a tavalyi szint alá, februárban pedig már az országok többségénél élénkülés volt tapasztalható.

Ami Magyarországot illeti: nálunk az ipari termelés - a tavaly év eleji magas szinthez képest - gyakorlatilag stagnált, a múlt év végére kialakult alacsonyabb szinthez mérve azonban valamelyest emelkedett. A belföldi értékesítés továbbra is mérséklődött, az export azonban kissé nőtt.

Ennek megoszlása az volt, hogy az ipari kivitel a nagyvállalati körben élénkült, a kis- és középvállalatoknál azonban visszaesett. Ez utóbbi vállalatcsoportot ugyanis minden bizonnyal a többieknél érzékenyebben érintette az a jövedelmezőségromlás, amely a forint felértékelődésével járt együtt. Továbbra is a termelés erőteljes növekedése jellemezte az építőipart, a mezőgazdaságban pedig kissé emelkedett a felvásárolt termékek mennyisége.

Az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya az év első hónapjaiban erősödően romló tendenciát mutatott, amit a márciusi többlet mérsékelt valamelyest. Az első negyed év hiánya még így is jelentősen nagyobb, mint a korábbi évek időarányos számait.

Ugyancsak kiugróan magas volt az államháztartás első negyedévi deficitje: a tavalyinak több mint a négyszerese. A központi költségvetés első harmadévi hiánya megközelíti az éves előirányzat kétharmadát.

Az első hónapokban a foglalkoztatottak száma valamelyest csökkent. Ez a versenyszférában volt megfigyelhető, s némiképp mérsékelte a létszám bővülése a költségvetési és a nonprofit szférában. A munkanélküliek száma tovább csökkent. Nagymértékben nőttek a reálkeresetek és a kiskereskedelem forgalma.

Folytatódott ebben az időszakban az infláció mérséklődése. A fogyasztói árak emelkedése valamennyi kiadási főcsoportban már két egymást követő hónapban, februárban és márciusban is egy számjegyű volt.



Ipar, mezőgazdaság, kiskereskedelem



Az ipari termelés a csaknem egy évig tartó stagnálás, illetve csökkenés után kissé emelkedett, ami teljes mértékben az export növekedésének eredménye. A belföldi eladások trendje ugyanakkor ismét csökkent. A feldolgozóipari termelés mintegy kétharmadát reprezentáló ágazatok új rendeléseinek állománya mindkét értékesítési irányban a kereslet csökkenésére utal.

A háromszáz fős és annál nagyobb méretű cégek termelésének és kivitelének visszaesése nem folytatódott az idén. A forint felértékelődésének exportot visszafogó hatása feltehetően kevésbé érvényesült a nagyvállalati körben, mint a kis- és középméretű vállalkozások esetében. A belföldi eladások azonban mind a nagy, mind pedig a kis- és közepes vállalatoknál azonos mértékben (2,3, illetve 2,2 százalékkal) estek vissza.

Az építőiparban jó néhány hónapja tapasztalható, a korábbi évekénél gyorsabb ütemű növekedés tovább folytatódott. Ezt a növekedést részben néhány nagy értékű építkezés - mint például a Nemzeti Színház vagy a Budapest Sportcsarnok -, részben pedig csatornaberuházások, illetve útépítések és -felújítások eredményezték. A kormányzati beruházások lendülete rárakódott a lakásépítések okozta építőipari boomra, így a dinamika a tavalyinál is magasabb.

Ami a mezőgazdaság évkezdetét illeti: ebben a szakaszban négy százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A növénytermesztési és a kertészeti termékek értékesítése jelentősen, több mint húsz százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét. Az élő állatok felvásárlása ugyanakkor az átlagosnál nagyobb mértékben mérséklődött.

A kiskereskedelmi eladások a korábbiaknál jóval gyorsabb ütemben, az első negyed évben 10,4 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakhoz képest. A legnagyobb tételt jelentő élelmiszer-kiskereskedelem 7 százalékkal növelte eladásait, a gépjárműeladások - amelyeket az uniós módszertan szerint nem is számítanak bele a kiskereskedelmi forgalom adataiba - 34 százalékkal emelkedtek.



Külgazdasági egyensúly



Az év első hónapjaiban a külkereskedelmi termékforgalmon belül az export euróban kifejezett értéke hat, az importé pedig négy százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő hasonló periódusában. Mindehhez hozzátartozik az a tény, hogy a növekedés meglehetősen magas bázishoz képest következett be, mert a múlt év első két hónapjában még tartott a világgazdasági környezet hatása.

Ha azonban forintban fejezzük ki az adatokat, a forgalom mindkét oldala csökkenést mutat, tekintettel a forint számottevő erősödésére.

Az Eurostat előzetes adatai szerint az Európai Unió tagországainak egymás közötti, euróban kifejezett forgalma öt százalékkal alatta maradt az egy esztendővel korábbi értékeknek. Az unión kívüli országokba irányuló exportjuk 4, az innen származó behozataluk pedig 9 százalékkal csökkent az adott periódusban.

Az export a tavaly év elejeinél 23, illetve 14 százalékkal magasabb volt az élelmiszerek, illetőleg a feldolgozott termékek árucsoportjaiban. Az import kisebb-nagyobb mértékben valamennyi árufőcsoportban emelkedett. A legnagyobb mértékű növekedés az igen kis tételt jelentő élelmiszerek, valamint az energiahordozók csoportjában ment végbe: 15, illetőleg 9 százalékra rúgott. A feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök importjára fordított összeg mérsékeltebben: 3, illetve 2 százalékkal nőtt.

A fejlett országokba irányuló kivitel 4 százalékkal nagyobb, az onnan származó behozatal 3 százalékkal kisebb értékű volt euróban, mint a múlt év hasonló időszakában. A közép- és kelet-európai országok viszonylatában a kivitel értéke 5, a behozatalé 3 százalékkal lett magasabb. A fejlődő országok csoportjával folytatott kereskedelemnek mind a kiviteli, mind pedig a behozatali oldala nagyarányú fejlődést mutat: 16, illetve 38 százalékosat. Ez egyben arra is rámutat, hogy a fejlődő országokból már nagyobb értékben érkezett be áru, mint a közép- és kelet-európai régióból.

A január-februári külkereskedelmi forgalom egyenlege a közép- és kelet-európai országok viszonylatában 280 millió eurós passzívumot jelzett, ami azonos az egy évvel korábbival. A fejlett országok viszonylatában ugyanakkor erősen emelkedett az aktívum: 180-ról 500 millió euróra. Eközben a fejlődő országok csoportjában a passzívum tovább nőtt: 600-ról 870 millió euróra. Mivel a fejlett országokkal szembeni aktívum emelkedése felülmúlta a fejlődő országokkal szembeni passzívumét, hazánk külkereskedelmi mérlege javult.

A folyó fizetési mérleg hiánya - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - az év első három hónapjában 560 millió euró volt.



Államháztartás, árak, foglalkoztatás



Az államháztartás konszolidált hiánya (nem számítva a helyi önkormányzatokat) - a Pénzügyminisztérium adatait alapul véve - január-márciusban 243 milliárd forint volt, 184 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A deficitnövekedés négyötöde a központi költségvetésben keletkezett. A központi költségvetés hiánya az első negyedévben a tavalyinak 5,3-szerese, 187 milliárd forint volt. Az egy billió forintos bevétel - folyó áron - 5,8 százalékkal haladta túl a megelőző évit.

Az 1,2 billió forintot kitevő kiadások - folyó áron - 21 százalékkal emelkedtek. Ezt meghaladó ütemben, 34 százalékkal nőtt a központi költségvetési szervek pénzfelhasználása, ami az összes kiadásnak a felét tette ki. Jelentősen emelkedtek a tavalyihoz képest a rendkívüli kormányzati kiadások is, s így az éves előirányzat négyötödét felhasználták az esztendő első három hónapjában.

A helyi önkormányzatok támogatására fordított összeg 19 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban.

A társadalombiztosítási alapokban három hónap alatt 63 milliárd forintot meghaladó hiány keletkezett, ez a múlt évinek csaknem a kétszerese.

Folytatódott az infláció csökkenése: február után márciusban is kevésbé (1, illetve 0,7 százalékkal) nőttek a fogyasztói árak. Utána azonban a piaci várakozásoknál jóval magasabb, 6,1 százalékos éves árdinamika következett, főleg az erős szezonális ármozgást követő áruk drágultak jelentősen.

A vágósertés - a korábbi évek egyik legtöbb meglepetést okozó termékének - ára hónapról hónapra csökkent októbertől kezdődően. Az iparban a legnagyobb árcsökkenés a kőolaj-feldolgozást jellemezte, ez 17,4 százalékos volt. Az építőipari árak az év első időszakában öt százalékkal haladták meg a tavalyiakat.

A fogyasztói árszínvonal az első negyedév átlagában a tavalyi hasonló időszakban mért 10,3 százalékkal szemben csak 6,2 százalékot tett ki. Az árszínvonal-emelkedés ütemének áprilisi növekedése után a jegybank kamatemelés mellett döntött.

2002. január-márciusi időszakának átlagában a nemzetgazdaságban 3,8 millió embert foglalkoztattak Magyarországon, ez 1,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek száma - 7,1 százalékkal - 230 ezerre csökkent. Az időszakot 5,8 százalékos munkanélküliség jellemezte. Ez változatlanul alatta marad az Európai Unió tagországaiban mért, 8 százalékos átlagnak, ugyanakkor kismértékű növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Február-áprilisban azonban megfordult a trend, és a foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliek számának csökkenése volt megfigyelhető.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók az első két hónapban bruttó 111 ezer forintot kerestek, ez nominálisan 19,2 százalékkal jelent többet az egy évvel korábbinál. Ez az összeg csaknem 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. Az átlagos havi munkajövedelem 115 ezer forint volt, ez 18,6 százalékkal több, mint egy évvel megelőzően.

A nettó keresetek emelkedése - nemzetgazdasági szinten - 18,6 százalékos volt. Ezen belül a versenyszférában 14,3, a költségvetési intézményekben pedig 29 százalékot tett ki a nettó keresetnövekedés. Mind a bruttó, mind pedig a nettó keresetek gyarapodását növelte, hogy emelkedett a szellemi foglalkozásúak aránya, s az ő bruttó keresetük csaknem kétszerese volt a fizikaiakénak.

Nemzetgazdasági áganként nézve a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén nőttek leginkább a keresetek. Az emelkedés mértéke az oktatásban egy kissé meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, az egészségügyben alatta maradt. A legkisebb növekedést a pénzügyi tevékenységek területén lehetett regisztrálni, a keresetek színvonala azonban továbbra is itt a legmagasabb.

A családi adókedvezmény hatását nem számítva a reálkereset 11,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve.

A háztartások bruttó pénzvagyona - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - az első két hónap elteltével 7,7 billió forintot tett ki. Ez folyó áron 15,4, összehasonlító áron pedig 8,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lakosság a korábbi megtakarításaiból 169 milliárd forintot használt fel, ez az összeg egy évvel előbb nem volt több 38 milliárd forintnál.

A háztartások jövedelme az elmúlt esztendőben mintegy 5,5-6 százalékkal növekedett meg, s ezzel a jövedelmek átlagos színvonala - reálértékben - elérte az 1989. évit. A háztartások tavalyi fogyasztása 4 százalékkal emelkedett. A jövedelmek és a fogyasztás eltérő ütemű emelkedését részben a háztartások pénzvagyonának növekedése magyarázza, részben pedig a lakásépítés élénkülésének "számlájára" írható. Az elmúlt évben ugyanis - mint ismert - 28 ezer lakást vettek használatba, s ennél több új otthon utoljára 1996-ban és 1997-ben került tető alá.

Varga Zsuzsa