BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sérül a jegybank függetlensége?

Sérül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlensége, ha a most benyújtott törvényjavaslatnak megfelelően felügyelőbizottságot állítanak fel, és átalakítják az árfolyamrendszer alakításának szabályozását - figyelmeztetett Járai Zsigmond jegybankelnök. A pénzügyminiszter éppen ellentétesen látja a helyzetet.

Nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására, a jelenlegi törvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak - szögezte le Járai Zsigmond közleményében. A jegybank elnöke arra a törvényjavaslatra reagált, amely a politikai pártok delegáltjaiból és a pénzügyminiszter két kinevezettjéből álló felügyelőbizottságot ültetne az MNB-be. A javaslat az árfolyamrendszer megválasztásának módját is változtatná úgy, hogy a jegybank ne tudjon önállóan módosítani a rendszer főbb elemein. Lapunk úgy tudja, a monetáris tanácsra vonatkozó szabályozás is változott volna, ettől a szándékától végül egy az MSZP által delegált alelnök kinevezéséért cserébe állt el a kormány. Értesüléseink szerint Akar László, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője a poszt várományosa.

A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani - nyilatkozott tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő szerint a jegybanktörvény módosításával is foglalkozó kormányülésen Járai is támogatta a felügyelőbizottság létrehozását, amelynek összetételéről még tárgyalnak. Lapunknak az Európai Központi Banknál (EKB) nem kommentálták a fejleményeket, kedden azonban az EKB tanácsának egyik tagja aggályosnak tartotta az EU-tagjelölt országok jegybankjainak függetlenségét veszélyeztető lépéseket.

Az unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a független jegyban-

kokban, és az Európai Központi Bank "nem fog örülni" annak, ha Magyarországon lesz ilyen - mondta el Járai a Magyar Közgazdasági Társaságnál tartott előadásán. Az MNB jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló (jelenleg az Ernst & Young Kft.) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi, így egyébként sem szükséges egy negyedik kontrolláló szerv felállítása - tette hozzá a jegybankelnök. Járai szerint arra sincs szükség, hogy az árfolyamrendszer egyes elemeit törvény tartalmazza.

Járai Zsigmond azt is elmondta, hogy kérésére a Pénzügyminisztérium több más tervezett módosítást elvetett. Így a jegybank függetlensége nem csorbul drámai mértékben, de mindenképpen rossz üzenete van a változtatásoknak. A jegybankelnök a függetlenség kapcsán azt is kiemelte, hogy az MNB a monetáris politikában nem fogad el kívülről érkező utasításokat, az infláció leszorításának feladata pedig a törvény szerint is elsőbbséget élvez a kormány gazdaságpolitikájának támogatásával szemben. Így - bár a jelenlegi gazdaságpolitikai mix nem optimális - a jegybank nem tehet mást, mint a laza fiskális politika mellett szigorú monetáris politikát folytat.

Az Európai Központi Banknál nem kommentálták a magyar törvénymódosítási javaslatot, mindössze arra emlékeztettek, hogy a maastrichti szerződés 108. cikkelye foglalkozik a központi bankok függetlenségével. Ez kimondja, hogy feladatai végrehajtása közben az EKB és a nemzeti központi bankok döntéshozó tagjai nem fogadhatnak el utasításokat sem a közösségtől, sem egyetlen kormánytól vagy más szervtől sem. Kedden Eugenio Domingo Solans, az EKB tanácsának tagja Tallinnban kifejtette, hogy az EKB aggályosnak tartja az EU-tagjelölt országok jegybankjainak függetlenségét veszélyeztető lépéseket.

László Csaba pénzügyminiszter szükségesnek és az MNB függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt. A pénzügyminiszter Járai Zsigmond közleményére reagálva kifejtette: a tervezett felügyelőbizottság nem gyakorolhatna felügyeletet az MNB alapvető feladatainak végrehajtásában. Így semmiféle hatóköre nem lenne például a monetáris politikára. Medgyessy Péter egyébként ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az Állami Számvevőszék kifejezte: számára nehézségeket jelent a jegybank gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése.

Az árfolyamrendszer elemeinek megjelölését a törvényben azért látja szükségesnek László Csaba, mert az utóbbi időben több olyan elemzői vélemény is napvilágot látott a sajtóban, amely szerint a korábbi törvényszöveg nem tisztázta kellőképpen a rendszer egyes elemeivel kapcsolatos döntési kompetenciákat. A PM szükségesnek látta e bizonytalanság eloszlatását. Ez indokolta, hogy a javaslatba bekerüljön annak rögzítése: mindezen elemek csak közös megegyezéssel változtathatók meg.

László Csaba kijelentette: a nézetkülönbségek ellenére korrekt együttműködésre törekszik a jegybankkal és annak elnökével, Járai Zsigmonddal. Fontosnak nevezte a folyamatos kapcsolattartást a Pénzügyminisztérium és az MNB között, amely abban is megjelenik, hogy a jegybankelnök rendszeres résztvevője a gazdasági kabinet hetenkénti üléseinek.

A tavaly elfogadott új jegybanktörvényről történt szavazásnál az MSZP, az SZDSZ és - bár más okokból - a MIÉP is egységesen nemmel voksolt. A szocialisták akkor ellenzékből több módosító indítványt is jegyeztek, melyek egyebek között - a parlamenti kontroll fenntartása érdekében - a felügyelőbizottság megőrzését célozták, de támadták a monetáris tanács tagjainak kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket is. A kormánytöbbség az ellenzéki módosító indítványokat elutasította, így szocialista politikusok szerint most mindössze annyi történik, hogy az egy évvel ezelőtt általuk legkritikusabbnak talált pontokon orvosolják a törvényt - mondta Veress János, a költségvetési bizottság alelnöke.

Munkatársainktól

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.