Kevesebb pályaelhagyó lehet

Október elején kapja kézhez a mintegy 550 ezer közalkalmazott az átlagosan 50 százalékkal megemelt keresetét. Rajtuk kívül még 50 ezer, a civil és az egyházi szférában hasonló tevékenységet végzÕ, közfeladatot ellátó személy részesül ilyen juttatásban. Az emelés kiterjed a rendszeres havi illetményre, a túlóra- és mÛszakpótlékra és az ügyeletre is. Az intézményfenntartók a szeptember 1-jei létszám után kapják meg a béremelés fedezetét, de a források akkor is rendelkezésre állnak, ha például az egészségügybe, ahol sok az üres státus, tömegével áramlanának vissza a dolgozók. A finanszírozási mód számol ezzel az effektussal - hangsúlyozta a Világgazdaságnak Kiss Péter, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetÕje.

Az intézkedés az év hátralevÕ részére bruttó 92 milliárd, a továbbiakban évente hozzávetÕleg 400 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Kiss Péter kitért arra is, hogy a közalkalmazottak - és jövÕre ismét a köztisztviselÕk - nettó keresete valójában nem 50 százalékkal, hanem az alkalmazotti adókedvezmény bevezetésével annál nagyobb mértékben nÕ. A 2,7 millió, eddig minimálbéren foglalkoztatott dolgozó nettó keresete 15,9 százalékkal emelkedik. A közalkalmazottak bérei még mindig nem érték utol a hasonló képzettséggel a versenyszférában dolgozókét, de az olló kezd bezáródni - felelte felvetésünkre.

Valóban jelentÕsen, tavaly bruttó 29 százalékkal, az idei év elsÕ öt hónapjában pedig 22,4 százalékkal növekedtek a költségvetési szféra bérei. A versenyszférában eközben 14,5, illetve 16,3 százalékos növekedés volt regisztrálható, ami részben a minimálbér-emelésnek, részben a munkáltatók által felülbecsült inflációnak tudható be, nem annyira a béremelési hajlandóságnak - közölte Palócz Éva. A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese elmondta: a versenyszférában az idei évre már nagyjából lezajlottak a béremelések, a közszféra béreinek húzóhatása talán majd jövÕre lesz megfigyelhetÕ. A vezérigazgató-helyettes szerint a munkaerÕ-ellátottság szempontjából drámai változást valószínÛleg nem von maga után a közalkalmazottak béremelése, de megállíthatja az elszivárgást az érintett szakmákból.

Már az idén január és május között is nagyobb ütemben nÕttek a közszféra keresetei, mint a versenyszférában - emlékeztetett Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetÕje példaként említette, hogy az év elsÕ öt hónapjában a választásokhoz kapcsolódóan - végkielégítések, jutalmak révén - 41,5 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek a közigazgatási, a védelem, a kötelezÕ társadalombiztosítás ágazatban az egy évvel korábbihoz képest. A közalkalmazottak keresetemelkedése ebben az idÕszakban a nemzetgazdasági átlagnak felelt meg, tehát a magas kereseti dinamika csak egy szÛk kört érintett, ezért a versenyszféra béreire nem lehetett hatással. Ugyanakkor a további, Õsszel esedékes, tömegeket érintÕ, közalkalmazotti emelések várhatóan hatással lesznek a versenyszféra kereseteire is, azokat húzzák majd magukkal. Holott a versenyszféra oldaláról a további bérnövekedés nem indokolt, hiszen a termelékenységi adatok nem túl kedvezÕek. Az eddigi növekedés mögött részben mesterséges beavatkozás, a minimálbérek 25 százalékos emelése áll, ami különbözÕ becslések szerint hétszázezer-egymillió fÕt érintett - érvelt Adler Judit. A közalkalmazotti béremelés valószínÛleg gátat szab az alkalmazottak további elvándorlásának, de az egyszeri intézkedés arra nem lesz alkalmas, hogy a versenyszférából visszacsábítsa a dolgozókat. ValószínÛsíthetÕ ugyanis, hogy a közeljövÕben nem lesz további jelentÕs béremelés a közszférában - tette hozzá a GKI kutatásvezetÕje.

Ternyák Edit-->