Visszaestek az ipari beruházások

A mai adatdömping után immár véglegesen bebizonyosodni látszik, hogy a magyar gazdasági folyamatok csaknem minden területen romló tendenciát vagy gyenge teljesítményt mutatnak. A második fél évben a GDP-növekedés 3,1 százalékos volt, ami ugyan valamivel magasabb, mint a többéves negatív rekordnak számító, 2,9 százalékos előző negyedévi bővülés, de az élénkülés mértéke elmaradt a várakozásoktól. Ahhoz, hogy a kormányzati várakozások alsó határának számító 3,5 százalékos éves növekedés megvalósuljon, a második fél évben 3,8 százalék körüli GDP-bővülés lenne szükséges - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. A mostani adatokból azonban úgy tűnik, hogy a harmadik negyedben sem várható már jelentős élénkülés - véli Detrekői László, a CIB Bank elemzője.

A pesszimizmust a beruházási adatok is alátámasztják: a feldolgozóipari szektor felhalmozása a második negyedévben majdnem 10 százalékkal esett vissza, az összesített mutatót - ahogy az év első három hónapjában - a lakásépítéssel összefüggő tevékenységek, illetve az állami fejlesztések "mentették meg" - mondja Detrekői. Az első fél év 6,4 százalékos beruházásnövekedéséhez a közigazgatás 3,2 százalékkal, az ingatlanügyletek és lakásépítések 2,8 százalékkal járultak hozzá, eközben a feldolgozóipar 2,4 százalékkal gyengítette az indexet - érzékelteti Duronelly a magánszektor beruházási tevékenységének pangását.

Az elmúlt két napon a költségvetési, illetve folyó fizetési mérleg gyorsan növekvő hiánya mellett tehát a visszafogott gazdasági teljesítményről is tájékoztattak a makrogazdasági adatok. A legaggasztóbbnak a költségvetési pozíció alakulását tartja Detrekői. (Mint ismert, az egész évre tervezettet már most 30 százalékkal meghaladja a hiány.) A magas reálkamatlábak és a 3 százalék körüli növekedés ilyen államháztartási pozíció mellett az adósságterhek növekedéséhez vezethet - hívja fel a figyelmet Duronelly. A külső és belső egyensúlyi mutatók együttes romlása (ezt a szakirodalom ikerdeficitnek hívja) a befektetők magatartására is kihathat. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében kamatemelésre kényszerül majd. (Tegnap a kedvezőtlen adatok még nem gyengítették a forintárfolyamot.)

A jövővel kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy a kormányzatnak sikerül-e deficitcsökkentési tervét végrehajtani. Ez a kisebb gazdasági növekedés mellett még nehezebb lesz - fogalmazott a Reutersnek Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője.