Bérveszély a versenyképességre
Jelentősen visszavetheti Magyarország uniós országokkal szembeni versenyképességét a reálbér-emelkedés, ha annak üteme az idei évben tapasztalt szinten marad - hívták fel a figyelmet a Kopint-Datorg által tegnap bemutatott harmadik negyedéves konjunktúrajelentés készítői. Az idei év 11 százalékos növekedését a visszaszoruló infláció és a nominálbérek emelkedése mellett külföldi partnereink esetében a forint erősödése is "támogatta".
Az ország általános gazdasági helyzetéről szólva az elemzők elmondták: a külpiaci feltételek további romlása, illetve az államháztartás kiadásainak jelentős megugrása mellett az első fél évben 3 százalékkal nőtt, az év egészében pedig várhatóan valamivel 3,5 százalék alatt bővülhet a bruttó hazai termék, ami 2-2,5 százalékponttal haladja meg az eurózóna gazdaságainak átlagát. A növekedés motorját továbbra is a belső fogyasztás 7 százalék körüli éves bővülése jelenti, amit egyszerre gerjeszt a bérek gyors növekedése, valamint a lakosság megtakarítási hajlandóságának számottevő visszaesése. Az év egészére várt megtakarítás az intézet számításai szerint 70 milliárd forinttal múlja alul a bérszínvonal növekedése által indokolt szintet. A beruházások dinamikája az első negyedévi 8,6 százalék után mindössze 5,1 százalékot ért el a második három hónapban.
Nagy odafigyelést igénylő problémát jelenthet az ország gazdaságának az idei évben rekordnagyságúvá duzzadt államháztartási deficit. Az 1100 milliárd forintot, azaz az ESA-normák szerint számolva a GDP 7 százalékát is elérő hiányt a kiadások racionalizálása is legfeljebb 1,5 százalékponttal tolhatja lejjebb a következő évben. A Kopint-Datorg elemzői ennek ellenére nem tartanak a jelenség elfajulásától, mint mondják: a GDP-arányos hiány az idén sem magasabb, mint a megelőző választások évében volt. Az egyensúly hiánya hátterében elsősorban olyan központi intézkedések húzódnak meg, melyek egy több megfontoltságot engedő időszakban valószínűleg más formában jelentkeztek volna.
