Brüsszel fenntartja a nyomást a tíz belépőn
Három hónap helyett az Európai Bizottság már a belépés előtt fél évvel átfogó monitorozó jelentésben értékeli majd a csatlakozási tárgyalásokon tett kötelezettségvállalások teljesítését. A módosítás mögött értesülések szerint az egyik megfontolás az volt, hogy sok tagállam a jelek szerint kivárna a ratifikációval a riport megszületéséig, akkor viszont a korábban megcélzott időzítés túl késői lenne. Mindez egyúttal még jobban aláhúzza, hogy a bizottság a csatlakozási szerződés aláírása után is maximális nyomás alatt kívánja tartani a leendő újabb tagállamokat a minél teljesebb felkészülés érdekében.
Az immár hivatalosan is közzétett jelentés amúgy nem tartalmazott meglepetést a korábban megszellőztetett verziókhoz képest. A testület végül megőrizte azt az - állító és nem feltételes - megfogalmazást, miszerint a tízek 2004-re készen lesznek a taggá válásra. A bizottság mindezek fényében immár formálisan is felszólította a tagállamokat, hogy célozzák meg a tárgyalások év végi befejezését és a csatlakozási szerződés jövő tavasszal történő aláírását.
Valamelyest finomított a végső szöveg az eredetileg "védzáradékként" emlegetett leendő kitételről. Eszerint klasszikus értelemben vett védzáradék csupán az az általános gazdasági klauzula lenne, ami ugyanilyen formában szerepelt az osztrák-finn-svéd bővítési szerződésben, s amelyre hivatkozva régi és új tagállamok egyaránt kezdeményezhetik bizonyos védelmi eszközök alkalmazását, amennyiben a bővítés nyomán súlyos torzulások jelentkeznének a gazdasági, piaci mechanizmusokban.
Az ennél tágabb értelemben használandó eszközrendszert "védelmi mechanizmusként" alkalmaznák, elsősorban arra az esetre, ha az élelmiszer-biztonsággal összefüggő ügyeknél észlelne valamely tagállam - vagy maga a bizottság - az újabb tagoknál súlyos eltéréseket. A részletesen kifejtett mechanizmus - csakúgy, mint az általános gazdasági védzáradék - a belépés után két évig lenne érvényben.
Verheugen utóbb hangsúlyozta, hogy mindezzel nem az effajta fejlemények bekövetkeztét akarták valószínűsíteni. Szavai szerint sokkal inkább arról van szó, hogy mivel soha nem volt még tízes bővítés, igazából senki nem tudja megbecsülni a belátható azonnali következményeket. Ezért érezték szükségét átmeneti időre egyfajta biztonsági háló felhúzásának.
Az európai parlamenti beszédekben - csakúgy, mint az ezeket követő sajtóértekezleteken - a visszatérő téma amúgy a két hét múlva esedékes újabb ír népszavazás volt a nizzai szerződésről. "Tíz ország fordul most az ír néphez, tíz ország, amelyik kész a történelmi randevúra" - húzta alá Pat Cox parlamenti elnök, míg Verheugen bővítési biztos arra kérte az íreket, hogy körültekintően voksoljanak, mert "Európa jövője a tét". Az elől azonban ő is, Cox is, Romano Prodi bizottsági elnök is kitért, hogy jelezze: milyen forgatókönyvet valószínűsítenek egy esetleges kedvezőtlen népszavazási eredmény esetére. "Nem tudom, miként folytatódhat, azt sem tudom, folytatód-hat-e egyáltalán a bővítési folyamat két elutasítás után" - jelentette ki Verheugen, hangsúlyozva, hogy "nem a mai nap alkalmas mindennek a megvitatására".
