Fellendülés és egyensúlyjavulás

A magyar gazdaság túl van a dekonjunktúra mélypontján, de az élénkülés nagyon szerény, és jelentős egyensúlyromlás kíséri - a GKI és a Pénzügykutató egyaránt így értékeli ez elmúlt időszak gazdasági folyamatait a 2002-2003-ra vontakozó prognózisaiban. Az elkövetkező időszak legnagyobb kockázata előrejelzési szempontból, hogy lesz-e iraki háború.

A gazdasági pálya egyensúlyjavító korrekciója 2003-ban elkezdődik, de a költségvetési hiány csökkentése nem éri el a kormányzati tervekben szereplő mértéket - jelentette ki Vértes András, a GKI elnöke. Az európai uniós módszertan alapján a hiány a GDP 5,5 százalékára csökkenhet az idei 6,5-7 százalékról, de a javulás nagyobb része a későbbi évekre marad. Ugyanakkor Akar László vezérigazgató szerint ez nem veszélyezteti azt az elképzelést, hogy 2005-ben a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalék alatti legyen a GDP-arányos költségvetési deficit.

Az enyhén gyorsuló gazdaság húzóereje még jövőre is a lakossági fogyasztás és az építőipari termelés lesz az idei folyamatok áthúzódó hatásainak eredőjeként. A GKI pesszimista a kereseti dinamika visszafogásának sikerét illetően: a versenyszektorban jövőre 4-5 százalékos, a költségvetési szférában 15 százalékos éves átlagos reálbérbővülést vár.

A kutatóintézet szakemberei szerint jövőre nem teljesül a jegybank inflációs célja (4,5 százalék alatti decemberi árindex helyett 5,2 százalékot valószínűsít a GKI), és célszerű lenne a célkitűzés újragondolása. Nem ért egyet ezzel a Pénzügykutató munkatársa, Várhegyi Éva, aki szerint egy ilyen lépés nem szükséges, és nem is volt még rá példa az inflációs célkitűzést alkalmazó országok monetáris politikájában. Ennek hitelrontó hatása jóval meghaladná a várható nyereséget. A piac sokkal jobban fogadna egy esetleges "felüllövést", mint egy célmódosítást. A Pénzügykutató egyébként 4,6 százalék körüli inflációt vár jövő decemberre.

A gazdasági bővülésben lezajlott szerkezetváltás ugyan növekedési többlettel járt, de a nem fenntartható pálya korrekciója a jövőben veszteséget jelent - mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa. Jövőre 4,2 százalékos lehet a gazdasági bővülés, de a konszolidáció két évre nyúlik el, így az idei 7 százalék körüli GDP-arányos költségvetési hiány (1000-1100 milliárd forint) jövőre csupán 5,3 százalékra csökkenthető jelentősebb megszorítások nélkül. (MI)