Magántőke állami szerepben

Magyarországon is be kívánják vezetni az elmúlt években már több fejlett ipari országban alkalmazott rendszert, az állami-magán finanszírozás (private-public partnership: ppp) szisztémát - derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közleményéből. A tárcán belül megalakult az a szakmai bizottság, amelynek feladata a rendszer magyarországi meghonosítása és az ahhoz szükséges törvényi keretek megteremtése. E testület tesz majd javaslatokat a szükséges jogszabály-módosításokra. A ppp lényege, hogy nagyobb befektetéseket igénylő projektekbe magántőkét vonnak be, megosztva a terheket és a kockázatokat a magán- és a közszféra között, egyben kiaknázva a magánszféra nagyobb hatékonyságát. A nemzetközi tapasztalatok szerint elsősorban nagy infrastrukturális projektek, lakásépítési programok, valamint az alapvető állami funkciók ellátásához kapcsolódó ingatlanfejlesztések megvalósításában lehet építeni a ppp-re. A beruházások nem állami forrásokból, hanem magánerőből valósulnak meg. Az állam fizet a számára nyújtott szolgáltatásért, amit költségként számol el. Az együttműködés általában 20-30 évre szól.

A rendszert először az Egyesült Királyságban kezdték alkalmazni közel tíz éve. Tavaly év végéig 20 milliárd font értékben 450 szerződés született ebben a konstrukcióban; ennek fele már működik is. Német-, Ír-, Finnországban és Portugáliában is valósultak már meg projektek, és számos más ország - köztük Hollandia, az USA, vagy éppen Lengyelország - megteremtette a rendszer törvényi kereteit, alkalmazza annak egyes elemeit, illetve érdeklődik iránta.

A magyarországi szakmai bizottság első ülésén megállapította: a jövőben megvalósuló beruházások legnagyobb részét a nemzeti fejlesztési terv (nft) keretében lehet valóra váltani. Így ugyanis Magyarország az uniós csatlakozás után előreláthatólag jelentős közösségi pénzeket tud bevonni az előirányzott célokra a közösség strukturális és kohéziós alapjaiból. (NVZs)