Magas áfaarány Magyarországon

A térség OECD-tagállamai közül mindössze Csehországban magasabb hajszálnyival a mutató, míg Szlovákiában és Lengyelországban jóval 35 százalék alatti az elvonások szintje.

A magyar statisztikákban egyébként 36,3 százalékos volt az elvonás mértéke, ami a kormány által elfogadott középtávú makrogazdasági pálya alapján az idén 36 százalékig mérséklődik. A következő évben akár a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékben is csökkenhet az adó formájában elvont jövedelmek aránya, amelyet aztán évi fél százalékpontos mérséklődés követhet. A tervek szerint az uniós csatlakozás évében már csak a GDP 34 százalékát vonja el adó- és tb-járulék formájában a költségvetés.

Az elkövetkezőkben emelkedni fog a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentősége - ezt mutatja a kormány által készített dokumentum. Az idén a GDP 13 százalékának megfelelő összeg jövőre 13,6 százalékig nőhet, amely 2004-től évi háromtized százalékponttal mérséklődhet. Adóként az idén éppen a GDP negyedét kapja meg az államháztartás, ami 2003-ra egy százalékponttal mérséklődik. A 24 százalékos szintről 2005-ig nem várható elmozdulás.

Az OECD összehasonlításában a bevételek összetételét tekintve érdekesség, hogy Magyarországon a fogyasztáshoz kapcsolódó adók jelentik a legnagyobb tételt.

Szlovákiában és Csehországban (csakúgy, mint az unión belül például Német- vagy Franciaországban) a társadalombiztosítási járulékok súlya a meghatározó. A magyar kincstár adó- és járulékbevételeiből tavaly 38,6 százalékkal részesültek az árukhoz és szolgáltatásokhoz kötődő adók, egy évvel korábban pedig ennél is mintegy 2 százalékponttal magasabb volt ez a mutató. Csehországban és Szlovákiában alig több mint 30 százalék ez az arány, a társadalombiztosítási járulékok ezzel szemben ott majdnem 45 százalékot tesznek ki, Magyarországon viszont 29,7 százalékot. A harmadik meghatározó bevételi forrás, a jövedelem- és nyereségadók részesedése a három térségbeli OECD-tagállamban (a negyedik, Lengyelország ilyen lebontású statisztikát nem közölt) durván a 20-25 százalékos sávba esik.

A párizsi székhelyű szervezet 30 tagországa közül Svédországban a legmagasabbak az adó- és járulékterhek: itt a kincstár a hazai össztermék több mint felét szedi be különböző címeken. Mexikóban ezzel szemben a 20 százalékot sem éri el ez a mutató. Az OECD egészében ugyanakkor évtizedekre visszamenően a személyi és társasági jövedelemadók képviselik a legnagyobb súlyt az "adótortán" belül. A 2000. évben ez az arány 36 százalék volt, míg a társadalombiztosítási járulékok 25, a különböző fogyasztáshoz kötődő adók pedig 30 százalékos szeletet jelentettek. Az adók GDP-hez viszonyított arányának hosszabb távú alakulása szintén érdekes eredményt mutat. Míg 1965-75 között 4,7, 1975-85 között 3,3, 1985-95 között pedig további 2,2 százalékkal nőtt az összelvonási ráta a szervezetben, azóta 37 százalék körüli szinten stabilizálódott - mutat rá az OECD. (OG-TG)