Távol egymástól az álláspontok
Mind a magyar törekvéseknél, mind pedig a korábbi brüsszeli pozíciónál számunkra kedvezőtlenebb az a - vitatott magyar beruházási adókedvezmények jövőbeni sorsát érintő - pozíciós papír, amely már a tanács asz-talán fekszik, s rosszabb annál is, mint amilyenben a magyar tárgyalók informálisan megál-
lapodtak a verseny-főigazgatósággal.
Ennek alapján - vélik a tárgyalásokat ismerő szakértők - az érintett vállalatok jóval kevesebb kedvezményhez jutnának, mint amekkorára korábban jogot szereztek. Most gyakorlatilag a többi aspiráns ország számára kínált - s általuk zömmel elfogadott - pozíciót ismétli meg az ajánlat. Információink szerint október 18-án újabb főtárgyalói fordulót szentelnek a versenyjog még nyitott témájának, hogy az október 24-re beharangozott uniós csúcs előtt lezárhatóvá váljék a fejezet az aspiráns országok mindegyikével.
Magyar szempontból a tét közvetlenül azon beruházási adókedvezményeknek a sorsa, amelyet nálunk azok a cégek vehetnek automatikusan igénybe, amelyek 3, illetve 10 milliárd forintos invesztíciót hajtottak végre (s persze megfeleltek az egyéb, a többi közt a munkahelyteremtésre, exportbővülésre vonatkozó feltételnek is). Jelenleg Magyarországon durván 50 cég élvezi ezt az adókedvezményt, amelyet tíz évre adnak, s elvben az utolsó kifutási ideje 2011 lenne. Habár nehéz számszerűsíteni, egyes becslések szerint évi 100-150 milliárd forint adókedvezményt érint az alkudozás.
Alapvetően abban van áthidalhatatlannak tűnő nézetkülönbség Budapest és Brüsszel között, hogyan jussanak és milyen mértékben a szerzett jogként élvezett kedvezményhez az érintett vállalatok a jövőben. Az bizonyos, hogy hazánk uniós csatlakozása után az EU által a beruházási kedvezményeknél alkalmazott képlet jelenti az alapot; nem mindegy azonban, hogy a mai támogatási forma átalakítása után a kedvezmény mértéke milyen lesz. Ebben fontos tényező lesz, hogy Brüsszel hány évet számít be az adókedvezmény összesítésekor.
A magyar tárgyalók nem csak bizottsági szinten igyekeznek javítani a helyzeten, az egyes tagállamokat is győzködik, ám - információink szerint - ez idáig csekély sikerrel: nem sikerült ugyanis támogatót találni ahhoz a törekvéshez, amelynek eredményeként meg lehetne őrizni a kedvezményeket.
Ami több szempontból is fontos lenne. Egyrészt alkotmányossági aggályokat vethet fel a megszerzett jogok utólagos megvonása - igaz, vannak olyan vélemények is, melyek szerint ez nem áll meg abban a speciális helyzetben, amikor Magyarország az uniós csatlakozással alkotmánymódosítást hajt végre, s bizonyos törvénykezési jogokat is átad Brüsszelnek. Emellett azonban komoly gazdasági kára is származhat Magyarországnak az ügyből: a kedvezményekre tíz évig számító multik közül máris több jelezte, perre megy, és/vagy kivonul Magyarországról, ha csorbulnak jogai. S akkor még nem szóltunk a befektetői bizalom esetleges csökkenéséről és a jogbiztonság megingásának veszélyéről.
Január elsejétől egyébként újfajta ösztönzőket kínálnak a beruházóknak Magyarországon. A már nyilvánosságra hozott beruházásösztönző csomag minden egyes eleme megfelel az Európai Unió szabályainak.
