Bevezette T+3 szolgáltatását a Keler

A T+3 napos elszámolási ciklus már 1989 óta szerepel a G-30-ajánlásokban, így érthető módon a Keler már 1996-ban megfogalmazta stratégiájában a rövidebb ciklus bevezetésének szükségességét. Az elszámolási ciklus lerövidítése minden piaci szereplő érdekét szolgálja, bár rövid távon valószínűleg kisebb nehézségekre is lehet számítani a rövidebb elszámolásból adódóan.

A T+3-as elszámolási ciklus bevezetése egy átfogó, egymásra épülő termékfejlesztési folyamat eredménye. A Keler ma számos olyan kiegészítő szolgáltatást nyújt, melyek a most induló rövidebb elszámolási ciklust támogatják.

Ilyen többek között a május óta működő, immáron az azonnali piacra is kiterjesztett garanciavállalás (CCP), a módosuló biztosítékkezelési eljárások, a megújult nemteljesítés-kezelési mechanizmusok, a letéti jegy (DR - Depository Receipt) (GDR - Global Depository Receipt vagy ADR - American Depository Receipt) konverziókhoz kapcsolódó szolgáltatások, illetve az értékpapír-kölcsönzés három elérhető fajtája.





>> Teljes körű

elszámolási garancia



A Keler 2002. május 13-án az azonnali ügyletekre is kiterjesztette a korábban csak a derivatív piacon nyújtott CCP (Central CounterParty) szolgáltatását. Az immáron fél éve működő rendszerben a Keler - az üzletkötő felek közé állva - a vevő számára eladóként, míg az eladó számára vevőként szerepel, ily módon garantálva az elszámolást minden üzletkötő felé. Az azonnali piaci kockázatkezelés rendszere a derivatív rendszerben megszokott többszintű fedezetképzést alkalmazza, a garanciarendszer alábbi összetevőivel: egyéni biztosítékok (alapszintű pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet, kiegészítő pénzügyi fedezet), kollektív garanciaalap (KGA), illetve a Keler saját tőkéje.

Az új garanciaelemek be-

vezetése után lehetővé vált a kockázatok pontosabb mérése, így - a korábbi modellbecsléseknek megfelelően - a biztosítékkövetelmények jelentősen csökkentek: az azonnali piacon az egyéni biztosítékok (alapszintű pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet) öszszege kb. 40 százalékkal, míg

a kollektív garanciaalap (TEA) állománya mintegy 35 szá-

zalékkal csökkent, ami szá-

mottevően növelte a piac likviditását. A háromnapos elszámolási rend következményeként a korábbi öt- helyett csak háromnapnyi nyitott pozícióval kell számolni, s a jövőben már nem négy, hanem csak két napra kell az árkülönbözetet, illetve az alapbiztosítékot a Keler felé megképezni. Ez tovább csökkenti majd az elvárt biztosítékok mértékét, addicionális forrást teremtve a piac likviditásának növekedéséhez.





>> DR-konverziók

adminisztratív támogatása



A május óta nyújtott új szolgáltatási csomag részeként a Keler technikai segítséget is nyújt azon partnerei részére, akik egy összetett tranzakció során DR-eket - magyar értékpapírra kibocsátott letéti igazolásokat - szeretnének konvertálni bármely irányba.

A DR-programot menedzselő külföldi bank és magyarországi letétkezelőjének kapcsolatát, illetve a köztük lévő munkafolyamatokat az új szolgáltatás nem befolyásolja, a kapcsolódó operatív és kommunikációs feladatokat azonban nagymértékben csökkenti. Ugyanakkor ez nem jár a DR-konverziós költségek növekedésével.





>> Új értékpapír-

kölcsönzési lehetőség



A 2002. január elsején életbe lépett tőkepiaci törvény lehetőséget adott a korábban megalkotott értékpapír-kölcsönzési mechanizmusok megújítására, egy a korábbiaktól eltérő kölcsönzési módszer bevezetésére. A rövidebb elszámolási ciklust nagyban támogató - szintén május 13. óta nyújtott - új szolgáltatás a továbbra is működő poolalapú, illetve triparty (háromoldalú) kölcsönzések mellett egy olyan harmadik fajta kölcsönzés, melyben a Keler - a CCP-hez hasonlóan - központi szerződő félként vesz részt. Itt az üzletkötő felek valójában a Kelerrel állnak kölcsönzési szerződésben. A koncepció lényege az, hogy a Keler a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő fél közé áll, így a piaci szereplők anonimitása biztosított. Az ügyletek lebonyolításában a Keler aktív közvetítő szerepet vállal. Lényeges elem, hogy a Keler garanciát vállal a szabályosan megkötött ügyletek teljesítésére, úgy, hogy közben az ügyletek kapcsán felmerülő kockázatok kezelése érdekében aktív fedezetértékelést biztosít.





>> A szolgáltatás

elterjedésének korlátai



Mégis érezhető ugyanakkor, hogy az immáron féléves múltra visszatekintő újfajta kölcsönzési szolgáltatás nem keltette fel igazán a piac szerep-

lőinek érdeklődését, s a kölcsönzés beindulása nem várható a piaci szereplők mindegyikének elkötelezett hozzáállása nélkül. A kölcsönbe adható értékpapírok szélesebb körével rendelkező letétkezelők - saját elmondásuk szerint - adnának kölcsön, de nem tapasztalható komolyabb igény a kölcsönbevevői oldalról.

Ugyanakkor azok, akik a papírok potenciális kölcsönbe vevői lehetnének, úgy látják, a kínálati oldal nem megfelelő ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön.

Egy ilyen környezetben a Keler a piaci szereplők közötti kommunikáció biztosítására fekteti a hangsúlyt, remélve, hogy a partnerek igényeinek összehangolása mellett egy egyensúlyi állapot elérése után sikerül ténylegesen elindítani a kölcsönzési szolgáltatást.

A T+3 napi elszámolási ciklus bevezetését elősegítik a nemteljesítések kezelésére kidolgozott eljárások, melyek 2002. május 13-án - a CCP bevezetésével együtt - szintén megújultak. A jelenleg is működő rendszerben már el lehet különíteni és új módon lehet kezelni a különböző okok - pl. GDR-konverzió időigénye - miatt bekövetkezett, illetve a tényleges/végleges nemteljesítéseket. Az ilyen esetek hátterének vizsgálata különösen fontossá válhat a rövidebb ciklus bevezetésével, hiszen a korábbi öt helyett rendelkezésre álló három nap jóval kisebb mozgásteret biztosít a nagy külföldi megbízókkal rendelkező hazai brókercégeknek. A Keler célja ma is az, hogy egy esetleges nemteljesítés semmiképp se gátolja az adott napi multinet elszámolás folyamatát. Ennek biztosítására nemteljesítés esetén a Keler az érintett felek közé áll, azaz mind a vevő, mind pedig a nem teljesítő eladó a Kelerrel szerződik, majd egyeztet a tranzakció további részleteiről, illetve a felek az ügylet lezárásakor a Kelerrel számolnak el. Amennyiben a teljesítés késik, de az értékpapíroldalon nem teljesítő eladó úgy nyilatkozik, hogy a nemteljesítés oka technikai jellegű - azaz képes szállítani a papírokat egy későbbi időpontban -, valamint rendelkezésre bocsátja a Keler által megkövetelt extra fedezeteket, úgy az ügylet elszámolására maximum két nap haladékot kaphat. Ha az eladó a két nap után sem teljesít, úgy a Keler az ügylet lezárása érdekében kényszerbeszerzést indít el, melynek sikertelensége esetén a vevő pénzbeli kártalanításban részesül.





>> Új biztosítékkezelési

eljárások



A T+3 bevezetéséhez kapcsolódóan a Keler a biztosítékok kezelése terén is több lépcsőben, számos újítás bevezetését tervezi. Az egyik legjelentősebb változás azon értékpapírok körének kiterjesztése, amelyeket biztosítékként a Keler a jövőben elfogad. Az új rendszer ezáltal a piaci szereplők számára rugalmasabb biztosítékképzést tesz lehetővé. Az állampapírokon, diszkontkincstárjegyeken, MNB-kötvényeken túl felhasználhatóvá válnak majd a BÉT-re bevezetett jelzáloglevelek, vállalati kötvények, illetve a BUX-kosarat alkotó, leglikvidebb részvények is. Fontos megemlíteni, hogy 2003-ban a befogadott instrumentumok köre a tervek szerint tovább bővül majd devizaalapú eszközökkel, így külföldi értékpapírokkal is.

A másik jelentős változás, hogy - míg a korábbiakban a Keler nem vette figyelembe a hóközi értéknövekedést - az eddigi havonkénti biztosítékértékelés helyett a Keler az új rendszerek elindulása után minden üzleti nap végén az aktuális piaci árakon újraértékeli a biztosítékként nála megképzett fedezeteket. Ennek hatásaként az egyes értékpapírok aktuális befogadási árfolyama a jelenlegi szintnél magasabbra emelkedhet, elősegítve a piac likviditásának növekedését. A gyakoribb átértékelés ugyanakkor kisebb kockázatot, ezáltal nagyobb biztonságot jelent a piac szereplői számára. Az új rendszerben megnő a biztosítékok képzésének hatékonysága, illetve az egységes megjelenítésnek köszönhetően általában is leegyszerűsödik a biztosítékok menedzselése. A tőzsdei elszámolási ciklus lerövidülése természetesen a társasági események kezelésére is hatással van. Az eddigi rendszerben a fordulónap az E-5, tehát a társasági esemény előtti ötödik nap volt. Ebben nem lesz változás, függetlenül az elszámolási ciklus hosszától, hiszen a Kelernek, illetve a részvénykönyv vezetőjének (a kibocsátónak) ennyi időre szüksége van az E-4 napon beérkezett tulajdonosi adatok feldolgozásához. A kereskedési jogot még magában foglaló utolsó tőzsdei kereskedési nap eddig E-10 volt. Ez a jövőben E-8-ra változik, hiszen a fordulónaptól visszaszámolva az eddigi öt helyett már csak három nap szükséges az elszámoláshoz.

A rövidebb elszámolási ciklus bevezetése számos céget nemcsak üzleti, illetve operatív szinten, hanem szabályozási szinten is érint. Azon piaci szereplők esetében, melyeknek szabályzataiban nevesítve szerepel a T+5 napi elszámolás, november 18-ra az üzletszabályzatok felülvizsgálatát és módosítását kötelezően végre kell hajtani.





>> Torlódások

az elszámolásban



Az átállás körüli napokban előfordulhat, hogy egy későbbi időpontban vásárló fél korábban jut a papírjaihoz, mint egy korábbi időpontban vásárló másik vevő. Ha valaki november 15-én köt tőzsdei azonnali ügyletet, akkor az 22-én rendelkezhet a papírral, míg ha valaki november 18-án vásárol, már november 21-én tulajdonos lesz, hiszen ügylete már a háromnapos ciklusban számolódik el. A T+3 napos ciklus bevezetése Magyarország európai uniós csatlakozásának szempontjából is értékelhető, ez teszi lehetővé, hogy a hazai tőkepiaci infrastruktúra minden szempontból megfeleljen a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott elvárásoknak.