Egészségügy: derűlátó vállalkozók

A folyamatos forráshiány hangoztatása ellenére optimisták a hazai egészségügyi vállalkozások. A bizakodás ott a legerőteljesebb, ahol a legkisebb a piaci részesedés, amiből a fejlesztési tervekre lehet következtetni. Hazánkban először térképezték föl az egészségügyben dolgozó vállalkozásokat. A tízezer magánszolgáltató közül 4700-at kerestek meg a GKI Egészségügy-kutató Intézet (GKI-EKI) Kft. szakemberei, hogy üzleti pozícióikról, bevételükről, betegforgalmukról és terveikről érdeklődjenek. A vizsgálatból kiderült, hogy a vállalkozások jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke közel 40 milliárd, 2000-ben 90 milliárdos árbevételt könyveltek el, s az adózás előtti eredményük meghaladja a 13 milliárd forintot. Csak azokat a vállalkozásokat keresték föl a szakemberek, amelyek közvetlenül a betegellátással foglalkoznak - mondta Skultéty László ügyvezető igazgató.

Kiderült, hogy az év harmadik negyedében összességében jó volt e gyógyítószféra üzleti pozíciója, köztük is kiemelkedett a fekvő betegeket ellátó magánkórházaké. Ők számoltak be a legdinamikusabban növekvő betegforgalomról, legkevésbé a fogászati vállalkozások pacientúrája bővült. Ebben szezonális szempontok is közrejátszhatnak, a magánkórházakat fölkereső privát betegek ugyanis a tervezhető műtét-jeiket erre az időszakra időzítik. E részterülethez sorolták a kutatók a kórházi orvosok által működtetett vállalkozásokat. Ezek között például a műtéti altatásra, a patológiai (kórbonctan), diagnosztikai vizsgálatokra, az ügyeleti ellátásra specializálódott doktorokat.

A magánfogászati ellátás kismértékben csökkenő betegforgalmának egyik oka az lehet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ismét téríti a betegek helyett a fogmegtartó kezeléseket. Nagy József, a kutatóintézet szaktanácsadója ezzel kapcsolatban megjegyezte: ugyan privát szolgáltatókról van szó, ám azok bevételének egy része az OEP-től származik, a többi a magánbetegek, -biztosítók által térített díjakból. Tehát összefonódik a magán- és a közfinanszírozás, ami előhírnöke az egészségügyi intézmények és a biztosítási rendszer átalakulásának.

Az elkövetkező fél esztendőt illetően ugyancsak a fekvőbeteg-ellátással foglalkozó vállakozások a leginkább bizakodók. Ennek oka lehet, hogy kórháztörvény hatálybalépésétől (ez várhatóan 2003. júliusban lesz) a gyógyintézmények konszolidá-cióját is várják, amihez már hozzá is fogott az egészségügyi kormányzat. Ahhoz ugyanis, hogy a jelenleg költségvetési intézményként működő kórházak gazdasági társasággá alakuljanak, rendbe kell tenni a gazdálkodásukat, a szükségletekhez kell igazítani a kapacitásaikat.

Az OEP-pel nem szerződött, a magánszférában gyógyító vállalkozások ez év utolsó negyedében átlagosan 1,5 százalékos áremelést terveznek, köztük a kórházak 2,5, a fogászatok 2, a járó betegek ellátását végzők kevesebb, mint 1,5 százalékot. Az egyéb ellátást (például házi ápolás) végzők alig 1 százalékkal emelik szolgáltatásaik díját.