Nem drámai a magyar versenypozíció romlása
A jegybank eszközrendszere önmagában nem elég az inflációs cél eléréséhez - hangsúlyozta László Csaba pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató Rt. által rendezett konferencián, amelynek médiatámogatói között volt lapunk is. Az EU-hoz közeledve a forint az árfolyamsáv felső széléhez közelít, és az infláció ellen a monetáris politika csak fiskális segítséggel tud hatékonyan fellépni. Ennek eredményeként hosszabb távon a monetáris politika is mozdulhat, és csökkenhet a ma még nagyon magas reálkamatszint. Ezért is fogalmazta meg a jegybank és a PM a jövő év végére közös inflációs célként a 4,5, éves átlagban az 5 százalékot - tette hozzá.
Ma a magyar gazdaságban nem az infláció letörése a legfontosabb kérdés - fejtette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. Az antiinflációs politikának számos korlátja van, többek között az, hogy az árfolyam- és a kamatpolitikának a dezinfláció szolgálatába állítása növekedésgátló hatású.
Bár az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság versenypozí-ciói romlottak, ennek mértéke semmiképpen sem drámai - vélekedett Akar László, a GKI vezérigazgatója. 1995-höz képest a térségbeli relatív pozícióink nem romlottak, és 2003-ban sem várható további jelentős kedvezőtlen hatás. A beruházások szintje a GDP 24 százaléka körül mozog immár négy éve, ám az 5 százalékos állandó növekedéshez ennél magasabb ráta szükséges. Ehhez fejleszteni kell az állami infrastruktúrát, aminek mértéke jövőre várhatóan nem fog nőni; a következő években viszont bővülés várható.
A fejlettségi szintünkhöz képest nincs elmaradás a magyar bérszínvonalban - szögezte le Obláth Gábor. A Kopint-Datorg szakértője szerint a foglalkoztatás szintjében és szerkezetében található különbségek magyarázzák a munkajövedelem GDP-hez képest való elmaradását. Ezért a 2001-2002-es erőltetett bruttó bérnövekedés nem segíti a gazdaságot. Ehelyett a bruttó és nettó bérnövekedés közötti különbség adóváltoztatásokkal történő növelése lehet a cél. A nemzetközi versenyképesség béralapú romlását csak részben magyarázza az árfolyam-erősödés, az euróban kifejezett bérnövekedés nagyobb részben a dinamikus bérkiáramlás következménye - mondta. (Obláth Gábor a témáról szóló tanulmánya lapunkban a múlt héten jelent meg.)
