Nyomás alatt a jegybank

Újabb rekordot döntött a forint a hazai bankközi devizapiacon, és délután külföldön már a hazai sávban 14 százalékos szintnek megfelelő euróárfolyamon is kereskedtek devizánkkal. A piacon egyre erősebb a spekuláció a központi árfolyamtól mindkét irányban 15 százalékkal ingadozó forint sávjának eltolására.

Lapunk kérdésére a Magyar Nemzeti Banknál azt válaszolták, hogy nem az MNB kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés a forint árfolyamközepének meghatározása. Most az árfolyam megváltoztatása nincs napirenden. Missura Gábor szóvivő hozzátette: az MNB a kérdésben csak akkor léphet a kormányzattal való egyeztetés nélkül is, ha az árfolyammozgás az elsődleges monetáris politikai célkitűzéseket - az árstabilitást - is veszélyezteti. Arra a kérdésre, hogy jelenleg fennáll-e ennek az esélye, csak a monetáris tanács tagjai tudnának hiteles választ adni - tette hozzá.

A kérdés tehát csak az: az inflációs cél nem teljesülése kimeríti-e az elsődleges célkitűzések veszélyeztetését, azaz értelmezheti-e a jegybank a törvényt oly módon, hogy ha a forint árfolyama nem elegendő az inflációs cél teljesüléséhez, akkor eltolhatja a sávot önállóan? A PM részéről nem kívánták kommentálni a fejtegetést. A jegybank elszánt inflációügyben; Járai Zsigmond tegnap a költségvetési bizottság ülése után azt nyilatkozta: elképzelni sem tud nagyobb gazdaságpolitikai hibát, mint az infláció felpörgetését.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója - aki lapunknak kommentálta Surányi György volt jegybankelnök megállapítását, miszerint kívánatos lenne az euró későbbi bevezetése - szerint ugyanakkor vele egyetértően azt mondta, az infláció és az államháztartási hiány minden határon túli csökkentése nem szolgálja a magyar gazdaság érdekeit. Az államháztartási hiány csökkentésének egyik legkézenfekvőbb módja lenne amúgy az infláció növelése, a régóta esedékes hatósági áremelések meghozatalával.

Tény, hogy lassan - az importőrök és a turisták kivételével - kevesen örülnek a forint erősödésének. Az exportőrök már a sávszélesítés óta tiltakoznak versenyképességük romlása miatt, a kormány olcsóbb forintot szeretne hasonló okból, most pedig a Magyar Nemzeti Bank is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. A jegybank a hét elején nem csökkentette alapkamatát, a forint pedig azóta majdnem mindennap új rekordot állított fel.

A monetáris irányítás egyre szorultabb helyzetbe kerülhet. Ha eléri a sáv szélét a forint, a jegybank kötelező jelleggel interveniál a piacon forinteladással, ez pedig jókora sterilizációs költséggel jár. Könnyen bekövetkezhet, ami az előző árfolyamrendszerben már megtörtént, hogy a beáramló forró tőke lenyomja az állampapírhozamokat, a bankok pedig a jegybankban helyezik el fölös likviditásukat magasabb kamatra, ami szintén költség az MNB számára. Akkor a központi bank legtöbbször kamatcsökkentésre kényszerült, amit azonban most nem tehet meg. A monetáris politika hitelességét romba döntené azzal, ha ilyen inflációs előrejelezés mellett kamatot vágna.

A hazai és az európai kamatszint között 6,25 százalékpontos a különbség, ez azt jelenti, hogy ha valaki euróban vesz fel hitelt, majd azt forintba fekteti - mondjuk három hónapos diszkont-kincstárjegybe -, akkor három hónap alatt 1,2 százalékos (éves szinten 4,8 százalékos) hozamot realizálhat, ha feltételezzük az árfolyam változatlanságát. Ez meglehetősen vonzó az alacsony

európai hozamokkal szemben.

A forint rövidesen eljut a központi paritástól mindkét irányban 15 százalékos sáv erős oldalának szélére - jósolja a JP Morgan befektetési bank. Jelenleg a forint a legvonzóbb közép-európai deviza, ráadásul a befektetők meg vannak róla győződve, hogy előbb-utóbb felfelé módosítják középárfolyamát, vagy szabadon lebegtetik. A decemberi koppenhágai EU-csúcs kedvező kimenetele felgyorsítja a tőkebeáramlást Magyarországra. Az MNB-nak 234,69-os euróárfolyamnál meg kell kezdenie az intervenciós vásárlásokat, de ez aligha bátortalanítja el a befektetőket. A forint rögzülése a sáv erős széléhez erősítené az inflációt (ahogy az Írországban is történt az euróövezethez való csatlakozás előtt), és veszélyeztetné a monetáris uniós tagság feltételéül szabott maastrichti inflációs követelmény teljesítését. (Az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a legalacsonyabb áremelkedést felmutató tagországokban).

Ezért az euróövezetbe való belépés feltételeit vizsgáló MNB-PM bizottság a bank szerint hamarosan fontolóra veszi a központi árfolyam felértékelésének lehetőségét. Erre a JP Morgan szerint négy-hat hónapon belül sor kerülhet, mert a jelenlegi árfolyam védelme költséges, infláció- és gazdaságstimuláló lenne. A forint már heteken belül a sáv erős széléhez tapadhat - figyelmeztet a bank -, ami erősödő spekulációhoz fog vezetni.