Vegyes vállalati kilátások jövőre

Míg a magyar cégek az idén viszszafogott beruházási tervekről számoltak be, a 2003. évi terveik határozott élénkülést mutatnak, a bővülés átlagos mértéke várhatóan 7 százalék lesz - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. 618 vállalat megkérdezésén alapuló tanulmánya. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szintén a napokban közzétett elemzése ugyanakkor arra hívja föl a figyelmet, hogy az általuk készített vállalati bizalmi index 1999 óta a legmélyebb szintre süllyedt. Tapasztalatuk szerint jövőre lényegében stagnál a beruházási hajlandóság. Az általuk megkérdezett közel ezerhétszáz magyarországi cégnél a 2003. évi beruházási szintben ugyan enyhe bővülés mutatkozik, ennek kedvező hatását azonban ellensúlyozza az a megfigyelés, amely szerint a vállalatok a korábbinál jóval kevesebbet szándékoznak beruházni gépekbe. A GKI felmérése is úgy találja, hogy a korszerűség és a versenyképesség javítása érdekében végzett hatékonyságnövelő intézkedések elsősorban az értékesítési hálózatok fejlesztésében, a marketingtevékenység intenzitásának növelésében, valamint a reklámkiadások emelésében érhetők tetten. A vállalatok valamivel több mint fele gép- és műszerberuházásokkal igyekszik javítani versenyképességén.

A termelés és szolgáltatás bővítése előtt álló akadályok közül változatlanul a bel- és külpiaci kereslethiány a GKI által megkérdezett vállalatok számára a legjelentősebb, ezt a tőkehiány, majd pedig a kiélezett verseny jelentette gondok követik. A tisztességtelen verseny ugyanakkor visszaszorulni látszik.

A hazai vállalkozások a következő évben az inflációs folyamat intenzitásának csak nagyon enyhe csökkenésére számítanak mind input, mind pedig output oldalon. A GKI által megkérdezett vállalatok az idén 6,6, jövőre 6,3 százalékos fogyasztói árindexszel számolnak. Az exportban érdekelt termelők az idei árszintcsökkenés után 2003-ban némi emelkedést remélnek. Az MKIK tapasztalata szerint ugyanakkor ez évben tovább nőtt a csökkenő értékesítési volument jelző cégek aránya, az exportértékesítésre vonatkozó várakozások pedig csak enyhe javulást mutattak az egy évvel korábbi szinthez képest. Optimistának leginkább az észak-magyarországi, a külföldi tulajdonban lévő és az iparban tevékenykedő cégek mondhatók.

Saját helyzetét a GKI által megkérdezett vállalatok 70 százaléka változatlannak ítéli néhány esztendő távlatában. A létszámnövelést tervező cégek aránya hat százalékponttal meghaladja a leépítéssel számolókét. A bővítés ugyanakkor az ötven főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások körében jellemző, a közép- és nagyvállalatok esetében a tendencia éppen fordított. A méret szerinti megosztottságot az MKIK felmérése is tapasztalja, ott azonban úgy találták, hogy több cég fontolgatja a létszám csökkentését, mint a növelését. További megfigyelésük, hogy az export összes eladáson belüli részarányával párhuzamosan nő az elbocsátást tervező cégek aránya. A GKI szerint a mezőgazdaságban egyértelműen leépítés, míg az iparban a létszám stagnálása jellemző. Létszámnövekedés leginkább a kereskedelemben és az építőiparban várható.

A jövedelmezőségi pozíciók alakulására vonatkozó várakozások meglehetős derűlátást tükröznek a GKI adatai szerint. 2002-t a válaszadók 35 százaléka gondolja sikeresebb esztendőnek az előzőnél, a cégek 43 százaléka pedig úgy látja, hogy az ideinél kedvezőbb pozíció vár rá 2003-ban. A legpesszimistábbnak a mezőgazdaság, a legoptimistábbnak pedig a kereskedelem számít. Az idén az exportcégeknek a forint erősödése miatt jelentősen romlott a jövedelmezőségük, a jövőt illetően azonban ők az egyik legderűlátóbb szegmens. Az MKIK tanulmánya a jövedelmezőségi helyzetüket legkedvezőtlenebbnek látók körébe a legfeljebb tíz főt foglalkoztató vállalkozásokat, valamint az idegenforgalom és az ipar résztvevőit sorolja.