Európa felé nyomul az orosz olaj- és gázipar

Naponta több mint 35 millió hordó olaj van úton a világban. A mennyiség bő háromötödét tartályhajón szállítják, a maradék meghatározó részét vezetéken. A nagy szállítási útvonalak fojtópontoknak is minősülnek, mert elzáródásuk elvágja a felhasználókat az olajutánpótlástól. A fojtópontok ráadásul vonzzák a kalózokat, és a viszonylag szűk voltuk miatt a hajóbalesetek jelentős része is ezeken a helyeken történik.

A tengeri útvonalak használata, terheltsége értelemszerűen folyamatosan átrendeződik, s ehhez igazodnak a kikötőkig vezető szárazföldi útvonalak, azaz vezetékek is. A közelmúltban jelentős változások indultak abban a fojtópontcsoportban, amelyet az Energy Information Administration (EIA) "orosz olaj- és gázexport vezetékek/kikötők" néven tart nyilván.

Az említett változások közül a gázipariak a Gazprom monopolcéghez kapcsolódnak. A társaság éppen hogy végez a Törökország felé haladó Kék áramlás nevű vezetéke átadásával, máris számos új óriásprojekttel rukkolt elő. A napokban jelentette be, hogy egy Nagy-Britanniáig haladó gázvezeték építését tervezi, 5,7 milliárd dollárból. A cső a kiszemelt nyugat-európai piacon felhasznált gáz negyedét, azaz évi 130 milliárd köbmétert lesz képes szállítani. Ez egy 3000 kilométeres vezeték lefektetését feltételezi, amely Nyugat-Oroszországból indulva Viborg kikötőjén át a kelet-angliai Bacton kikötőjéig érne a Balti-tengeren, Észak-Németországon és Hollandián át. 2007-ben adnák át, addigra a végponton lévő Nagy-Britannia éppen nettó gázimportőrré válik. A szállítás 2009-re érhetné el a vezeték évi 30 milliárd köbméteres teljes kapacitását.

Akadozik viszont az orosz cég lengyelországi vezetékbővítési terve, mert hiába sürgeti a lengyel kormányt, hogy mielőbb fizesse ki a beruházásban rá jutó pénzügyi hozzájárulást. Az Oroszországtól Nyugat-Európáig húzódó Jamal gázvezeték mai kapacitása évi 20 milliárd köbméteres a szükséges 33 milliárdos helyett. A vezetéket eredetileg két ággal tervezték, együtt 66 milliárd köbméteres éves kapacitással, de a Gazprom a második ág építését elvetette.

Bár Oroszország európai gázexportjának közel 90 százaléka Ukrajnán át jut el a vevőkhöz, a Gazprom a napokban törölte azt az egymilliárd dolláros tervét, hogy egy az országot elkerülő gázvezetéket építsen Szlovákián és Lengyelországon át. Mint ismeretes, a beruházásra az ukrán szakasz évek óta feltételezett sorozatos megcsapolása miatt került volna sor. A projekt külföldi résztvevői az olasz ENI, a francia Gaz de France és a német Ruhrgas, illetve Wintershall lettek volna.

Lépéskényszerben vannak az orosz olajexportőrök is. Teljes vagy közel teljes kihasználtsággal működnek az európai olaj- és gázellátás jelentős részét útnak indító kikötőik és vezetékeik. Ezek fojtópont jellegét ráadásul növeli, hogy alig vagy nincs is alternatívájuk. Ráadásul sok vezeték javításra szorul, s maga az orosz energiaminisztérium is elismeri, hogy a rajtuk szállított olaj közel ötödét ellopják.

Az elmúlt években azonban komoly fejlesztéseket indított a Transznyefty társaság, az orosz szénhidrogén-szállítás monopolcége. Növeli például a (fekete-tengeri) novorosszijszki terminál kapacitását, hozzálátott a balti vezetékrendszer építéséhez, továbbá dolgozik a Barátság és az Adria összekapcsolásán. Mint beszámoltunk róla, ez utóbbi beruházás a magyar olajimport meghatározó részét biztosító Jukosz kezdeményezésére indult. A társaság 20 millió dolláros szerződést kötött a horvátországi Jadranski Naftovod olajszállító társasággal az omisalji kikötőből induló Adria-vezeték korszerűsítésére, hogy a cső alkalmassá váljon a Barátsággal való összekapcsolásra, s hogy rajta keresztül az eredetivel ellentétes irányba is áramolhasson az olaj Omisalj és Sisak között. Az új útvonal - Magyarországon át - utat nyit az orosz olajnak az Adriai-tengerhez, azon keresztül pedig az egész mediterrán térséghez. Kikerülheti tehát az energiahordozó a Fekete-tengert és a nagyon zsúfolt Boszporuszt. A Barátság-Adria szakasz kapacitása 2003-ban, az első teljes működési évben napi 100 ezer hordó lesz, a mennyiség öt éven belül 200 ezer, tíz év múlva pedig 300 ezer barrelre növelhető.

Tervez a Transznyefty egy óriási olajvezetéket Kína felé is. Ezen át azeri, kazah és türkmén olaj is eljuthat a nagy európai fogyasztókhoz. Hasonlóan óriás projekt a murmanszki is. Az északi mélytengeri kikötőből az amerikai piacra szállítható gazdaságosan a szibériai olaj, leghamarabb 2005-től. A murmanszki projekt támogatói mögött ott vannak az orosz olajszakma legnagyobbjai.