Nyíltan elmondták a magyar cégek: ez okozza a gazdaság megtorpanását
„Magyarországon közel 900 ezer vállalkozás működik, melyek 99 százaléka mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás. Ezek a vállalkozások a magyar munkavállalók kétharmadának adnak munkahelyet” – közölte Fónagy János az MCC Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 nevű sajtóeseményén.
A nemzetgazdasági minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese hozzátette: a minisztérium és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség is támogatta az MCC kutatását, amely országszerte számos magyar vállalkozás és érdekképviselet bevonásával készült el.
Az államtitkár elmondta, hogy
a jelenlegi makrogazdasági helyzet egy óvatosan javuló, de továbbra is kockázatokat rejlő környezet a vállalkozások számára.
A politikus szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európai Unió versenyképességének romlását, amely kihat a hazai cégekre is.
Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője elmondta, hogy összesen 2044 vállalkozás válaszait és 31 mélyinterjút használtak fel a kutatáshoz. Hozzátette, hogy a válaszadó cégek több mint fele 100 millió forint feletti árbevétellel működik.
Viharban is jó irányba – a magyar vállalkozások helyzete és tapasztalatai
Zulik Ákos, az MCC vezető oktatója, a Jelentés és a CEE Connectivity Hub programvezetője elmondta, hogy a válaszadók szerint a magyar gazdaság alapjai erősek:
- a foglalkoztatás és a beruházások szintje,
- a megtakarítási ráta magas,
- a külkereskedelmi egyenleg pozitív,
- az ország tőkevonzó képessége jó,
- az állam költségvetése stabil.
Az MCC felmérése szerint azonban az is kiderült, hogy
a magyar gazdaság érzékeny, kitett a földrajzi pozíciója által, a kamatok megugrottak, a forint sokat gyengült, a költségvetés kamatterhei megemelkedtek, a beruházási aktivitás visszaesett.
A hatások eredőjeként a gazdasági növekedés megtorpant: az elmúlt évben alig ért be a pozitív sávba, a német növekedéssel volt a magyar gazdaság egy szinten.
Közölték azt is, hogy azok a vállalkozások, amelyek tudatosan fejlesztik termékeik egyediségét és minőségét, jobban teljesítenek a konkurenciánál.
Kapkodják a fejüket a sebes nemzetközi változások miatt, de többnyire optimisták
Az MCC kutatása szerint
a magyar vállalkozások ötödik éve élnek a bizonytalanság korában.
A folyamatosan változó nemzetközi környezet, a gyorsan váltakozó piaci viszonyok és az előrejelezhetetlen gazdasági folyamatok nehezítik a cégek tervezését. A 2024-es év különösen nehéz volt: a kereslet csökkenése és a költségek növekedése közé szorultak a cégek.
A felmérés szerint azonban százból harminchat vállalkozó derülátó, huszonnégy borúlátó, negyven pedig nem vár jelentős változást – vagyis még mindig több az optimista, mint a pesszimista.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a sikeres vállalatok fejlesztési tevékenysége jóval aktívabb, mint a követőké. Ők minden vizsgált területen – új termékek és szolgáltatások bevezetésében, technológiai fejlesztésekben, stratégiai partnerségek kialakításában vagy a munkavállalók képzésében – nagyobb arányban hajtottak végre beruházásokat. A tartós piaci siker tehát elválaszthatatlan az innovációtól és a kockázatvállalástól.
Azok a cégek, amelyek tudatosan fejlesztik termékeik egyediségét és minőségét, jobban teljesítenek a többieknél. Jobb minőségben és költséghatékonyabban termelnek, valamint rugalmasabban alkalmazkodnak a piaci változásokhoz.
A vállalkozások előtt azonban stratégiai döntések állnak: a nagyobb volumenű, olcsóbb termékek tömegtermelése, vagy az egyedibb, vevőorientált szolgáltatásokkal kiegészített, minőségi tevékenységek irányába mozduljanak el?
A fejlődés fókuszában egyre inkább a piacépítés, a termékfejlesztés és a minőségi fejlesztés áll.
A kkv-k szerint megtorpant a gazdasági növekedés
A beszámoló szerint a gazdasági növekedés megtorpant: az elmúlt évben alig ért be a pozitív sávba, a német növekedéssel voltunk egy szinten. A háború és az energiaválság 2022-ben megtörte a gazdaság Covid utáni lendületét, a külső sokkok költségnövekedést és bizonytalanságot hoztak.
A növekedési környezetet erősen fékezi, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország 2024-ig recesszióban volt. Ez közvetlenül visszavetette a magyar ipari exportot és a beruházásokat.
A magyar gazdaság lassulása elsősorban a külső keresleti gyengeségből, a magas energiaárakból és a beruházási fékezőhatásokból fakad.
A válaszadóknak a költségoldali nyomás jelenti a legnagyobb nehézséget: a legtöbben a bérnövekedés kigazdálkodását nevezték meg problémaként, míg a keresletcsökkenés a második leggyakrabban említett kihívás.
A cégvezetők magas arányban jelölték meg az energiaárak emelkedését is gondként – ezek pedig egybevágnak az európai gazdaság versenyképességi problémáival is.
