Az Európai Unió megvizsgálja, milyen gyorsan veheti át a boszniai és macedóniai békefenntartó szerepet, miután Koppenhágában alapvető fordulatot jelentő katonai megállapodást kötött Törökországgal - írja a The Guardian. Jacques Chirac francia elnök a csúcstalálkozó után kijelentette, az unió "heteken" belül megkezdheti első katonai műveleteit. Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja februárban tesz jelentést a tagállamok kormányának, hogy átveheti-e a balkáni katonai jelenlétét csökkentő Egyesült Államok szerepét az EU 60 ezer fős gyorsreagálású hadereje (RRF).
A koppenhágai csúcsig Ankara megvétózta az uniós haderő felállítását azzal, hogy megtagadta az ún. Berlin plusz egyezménynek az érvényesítését. Ez a megállapodás tenné lehetővé az európaiaknak, hogy hozzájussanak a NATO kapacitásaihoz az Egyesült Államoktól függetlenül végrehajtandó feladatokra. Törökország biztosítékot kért, hogy az RRF-t nem használják fel érdekei ellen. Most az EU megígérte, hogy Ciprus nem fog részt venni az RRF műveleteiben.
A Boszniában állomásozó, még NATO-parancsnokság alatt működő 17 ezer fős SFOR-katonaság többsége európai. Mintegy 500 tisztjük nemzeti egyenruhában, de EU-jelzéssel már január 1-jétől átveszi a feladatokat az ENSZ-től.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.