Háborúra várnak a tőzsdék
George W. Bush február 5-ére ígéri a bizonyítékokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irak ellen, addig a megfigyelők további hullámzásokkal számolnak a piacokon. Az Egyesült Államok helyzetéről elhangzott elnöki értékelésben az elnök értésre adta, hogy kormánya a világszervezet áldása nélkül is kész megtámadni a közép-keleti országot. A piacok már jó ideje bekalkulálták a háború tényét a részvényárakba, amelyek hosszú hetek óta folyamatosan esnek, így annak kitörése várhatóan nem idézi elő a tőzsdeindexek zuhanását; tegnap mindenesetre a DAX hatéves, a FTSE 100 hétéves mélyponton zárt. A mostani várakozó állapot megfigyelők szerint sokkal többet árt a befektetői hangulatnak, mint amennyi kárt okozhat maga a háború. Számos elemző vallja, hogy a háború kitörésével az egyik legjelentősebb bizonytalanságot keltő faktor tűnhet el a világ tőkepiacairól.
A távlati kilátásokat illetően megoszlanak a vélemények. Magyar szempontból a mostani újabb válság már nem veszélyeztet komoly pozíciókat, mivel az Öböl-háború óta minimális mértékűre csökkent vállalataink jelenléte Irakban és a térségben. A helyszínen dolgozó szakembereink szerint a lehetőségeket tekintve pedig a fő haszonélvezők elsősorban a multinacionális vállalatok és a válság rendezésében részt vevő nagy országok lesznek.
Bush elnök beszéde kevés konkrétummal szolgált azon állítás alátámasztására, miszerint Szaddám Huszein támogatja az Al-Kaidát, fegyverarzenálja pedig közvetlen veszélyt jelent az Egyesült Államokra - állapítják meg kommentátorok. A The New York Times szerint a Fehér Ház a félelem gerjesztésével akarja felvillanyozni a közvéleményt; ennek jegyében újabb biztonsági csúcsszervezet létrehozását jelentette be az elnök. A Terroristaveszély Integrációs Központját (TTIC) a CIA, az FBI, a nemrég életre hívott belbiztonsági minisztérium és a Pentagon hozza létre, feladata valamennyi hazai és külföldi terroristaveszélyről szóló információ elemzése lesz.
A szövetségesek a maguk részéről üdvözölték George Bush azon bejelentését, amely szerint Colin Powell védelmi miniszter február 5-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé tárja az iraki fegyverprogramról szóló hírszerzési értesüléseket. Dominique Villepin francia külügyminiszter ugyanakkor továbbra is óvta Washingtont az egyoldalú katonai fellépéstől, mondván: nem elég katonailag legyőzni Szaddám Huszeint, a békét is meg kell nyerni, és ebben megkerülhetetlen lesz a nemzetközi közösség bevonása. Bush beszédében értésre adta, hogy az ENSZ támogatása nélkül is kész Irakot megtámadni.
Az üzleti, gazdasági kilátásokról megoszlanak a vélemények. Irakban az Öböl-háború óta olyan mértékben csökkent a magyar vállalatok jelenléte, hogy a mostani újabb válsághelyzet már nem veszélyeztet komoly pozíciókat - válaszolta kérdésünkre Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab-magyar tagozatának elnöke. Az Irakkal szomszédos arab országokkal folytatott kereskedelemben az üzletember szerint mindeddig nem okozott fennakadást a háborús veszély, legfeljebb az olyan, eleve szegényebb államok politikai vezetése vált kevésbé nyitottá, mint például Szíria.
A Törökországban tevékenykedő magyar cégeknél egyelőre semmilyen jele sem tapasztalható az esetleges iraki háború miatti aggodalomnak, ezzel kapcsolatban kérdések sem érkeztek a nagykövetséghez - tájékoztatta lapunkat Fazekas Sándor külgazdasági attasé. A diplomata legfeljebb egy elhúzódó, nagyszabású háború esetén tartja elképzelhetőnek a kétoldalú áruforgalom visszaesését; ez a forgalom egyébként tavaly az előzetes adatok szerint látványosan, mintegy 50 százalékkal bővült, és így minden korábbinál magasabb szintet ért el.
A teheráni magyar nagykövetség illetékesei szerint az iráni piacon dolgozó magyar cégek aktivitására sincsenek számottevő hatással a háborús kilátások. Ennek oka az, hogy a jelenlegi forgalom túlnyomó része olyan cégek szállításaiból tevődik össze, melyek az iráni piacon évtizedek óta jelen vannak, következésképpen reálisan fel tudják mérni az ottani kockázat ésszerű határait. Kétoldalú forgalmunk az utóbbi években jelentős magyar aktívumot mutat, és mivel exportunk túlnyomó részét a 85 százalékban állami kézben lévő iráni gazdaság számára fontos cikkek alkotják (autóipari részegységek, gyógyszeralapanyagok, erőművi berendezések), ezek vásárlásában nem várható visszaesés. Értesüléseink szerint a Ku-
vaitban jelen lévő magyarországi vállalatok sem korlátozták tevékenységüket a háborús kilátások miatt. Az ottani üzleti körök egyébként nem titkolt várakozással tekintenek egy esetleges iraki politikai fordulat elé, ám a szakértők szerint a lehetőségekből elsősorban a multik és a válság rendezésében részt vevő nagy országok jutnak majd szerephez.
